Évek óta tapasztalható, hogy a települési (kerületi és vidéki) nemzetiségi önkormányzatok állami működési (normatív) és feladatalapú (differenciált) támogatásának összege nem változik. 2019 óta éves szinten ugyanazzal a 2-2,5 millió forintos állami finanszírozással gazdálkodhatnak. Ugyanez mondható el a pályázati keretekről is, sőt, míg 2022-ben kulturális kezdeményezések támogatására összesen 700 millió forintot osztott ki az állam az összes hazai nemzetiségi önkormányzat és egyesület között a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-n keresztül, addig az utóbbi években már csak 500 milliót. Míg a települési nemzetiségi önkormányzatok forrásai egyre kisebb értéket képviselnek, addig a bürokratikus terheik folyamatosan növekednek. Túlzás nélkül állítható, hogy túlburjánzanak. A települési nemzetiségi önkormányzatok érdekképviseleti lehetősége települési szintre korlátozódik.

Mégis, ki képviseli a települési nemzetiségi önkormányzatok érdekeit országos szinten? Számíthatnak-e az országos nemzetiségi önkormányzatokra, vagy még inkább a Magyar Országgyűlésbe delegált nemzetiségi szószólókra?

Az országos nemzetiségi önkormányzatok határozott érdekképviseletére aligha lehet számítani, aminek az oka, hogy az állami költségvetésből általuk fenntartott nemzetiségi intézmények, valamint az egyedi (minisztériumi) elbírálású projektjeik (beruházásaik) miatt nem vállalják a konfrontációt. Nincs mozgásterük. Valós érdekérvényesítésre a nemzetiségi szószólóknak – és az egyetlen nemzetiségi országgyűlési képviselőnek – volna lehetőségük, akik pont ezzel a feladattal vesznek részt az országgyűlés munkájában. A parlamenti felszólalásaikat, a miniszterek bizottsági (Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága) meghallgatásait, illetve a bizottsági ülések munkáját követve megállapítható, hogy a szószólók valós problémákkal a legritkábban állnak elő. Érdekképviseletről az esetükben sem beszélhetünk, hacsak a hízelkedés és hálálkodás nem tekinthető annak. Ennek az oka pedig az, hogy mindenekelőtt ők a nemzetiségi politikai rendszer kedvezményezettjei, ha nem a haszonélvezői. Hogy ez mennyire így van, könnyen levezethető: egy nemzetiségi szószóló költségvetési lábnyoma legalább ötvenszer akkora, mint egy települési nemzetiségi önkormányzaté, sőt, a kisebb nemzetiségek esetében meghaladja azok országos nemzetiségi önkormányzatának költségvetését is.

A NEMZETISÉGI SZÓSZÓLÓK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGE

Tiszteletdíj

A Parlamentben szavazati joggal nem rendelkező szószólók ugyanakkora tiszteletdíjra jogosultak, mint a szavazati joggal rendelkező országgyűlési képviselők. A tiszteletdíj mértéke a havi átlagos bruttó kereset háromszorosának az 1,2-szorosa. Utóbbi szorzó azért jelenik meg, mivel a nemzetiségi szószólók tagjai a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának. Az aktuális tiszteletdíj jelenleg bruttó 2.402.514 Ft. Amennyiben a szószóló a bizottság (jelenleg három!) alelnökeinek egyike, akkor a tiszteletdíja 3.003.143 Ft, ha az elnöke, akkor 3.403.562 Ft.

Utazás

Pl. szegedi vagy miskolci lakhelyű szószóló esetén évi 60.000 km megtételére elegendő üzemanyag-kártya (éves szinten akár 2.000.000 Ft-ot meghaladó összeg, (Pécs, Debrecen, Nyíregyháza távolság esetén ennél is több), külföldi kiküldetés esetén az utazás és szállás költségein kívül napidíj.

Lakhatás

Lakás vagy ház bérlése havi 700.000 Ft-ig, vagy e helyett szállodai szolgáltatás igénybe vétele.

Irodabérlet

A szószóló az országházi irodáján kívül jogosult egy vagy akár több településen is irodát bérelni összesen havi 2.000.000 Ft értékig.

Munkatársak, működés stb.

A szószóló munkáját munkatársak segíthetik. Ehhez, ahogy a szószóló számára is, az Országgyűlés Hivatala biztosítja a megfelelő elektronikai eszközöket. Ezen kívül a működés és ellátás jegyében a szószóló programokat is finanszírozhat, reprezentációs és egyéb költségei is lehetnek. Mindennek a kerete havonta 6.600.000 Ft, éves szinten 79.200.000 Ft, plusz a munkáltatót terhelő járulékok.

Telefon és internet

A szószóló havonta kb. 100.000 Ft-os informatikai (telefon és internet) költségkerettel gazdálkodhat.

A fenti költségkeretek összeadását követően megállapítható, hogy egy nemzetiségi szószóló éves szinten közel 150 millió forintot jelent a költségvetésnek. Ha abból indulunk ki, hogy a legtöbb települési nemzetiségi önkormányzat éves működési támogatása 1.040.000 Ft, a feladatalapú támogatása pedig  1.000.000-1.500.000 Ft között mozog,  akkor kimondhatjuk, hogy egy szószóló költségvetési lábnyoma jóval nagyobb lehet, mint egy nemzetiség összes települési önkormányzatának, vagy akár a nemzetiség országos önkormányzatának teljes éves költsége. Ma szószólónak lenni igencsak javadalmazó. Többük plenáris ülésen még csak fel sem szólalt, a bizottsági üléseken pedig helyettesítéssel is képviseltethetik magukat. Nem szükséges magyarázni, hogy az országos önkormányzatok testületén belüli frakcióharcok mögött is jellemzően a szószólói tisztségért és szószólói kabinetért folyó küzdelem áll.

Az egyesületekkel együtt a települési nemzetiségi önkormányzatok azok a szervezetek, amelyek a hazai nemzetiségi közösségek kulturális életét szervezik - érdekképviselet nélkül. 

Forrás:

Az országgyűlési képviselők jogai, kötelességei és javadalmazása

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának ülései

BEVEZETŐ 

Az alábbiakban KSH-adatok alapján azt mutatom be, hogyan változott a görög nemzetiséghez tartozók száma egy évtized alatt a teljes hazai népességhez képest korcsoportos, illetve megyei bontásban. Azzal, hogy mit jelent a „nemzetiséghez tartozás”, hogy azt milyen módszerekkel mérik, és hogy a görög esetében milyen problémák merülnek fel, a „GÖRÖG NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓ” ÚJRAGONDOLVA c. írásom foglalkozik.

Elöljáróban: A többi nemzetiség többségével ellentétben, a görög nemzetiséghez tartozók száma 10 év viszonylatában jelentősen megemelkedett. A KSH-szerinti „görög nemzetiséghez tartozók” egy technikai kategória, amely nem azonos azon személyek körével, akik a népszámlálás során úgy nyilatkoztak, hogy a görög nemzetiséghez tartozónak tekintik magukat (lásd a fentebb idézett írást).

Az alábbi KSH-adatok azt mutatják be, hogy…

I. a teljes népességhez képest hogyan változott a görög nemzetiséghez tartozók száma 2011 óta korosztályonként,

II. megyei bontásban hogyan változott a görög nemzetiséghez tartozók száma 2011-hez képest,

III. milyen a görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban, 2022-ben.

I.1. A teljes népesség korcsoport szerinti megoszlása

I.2. A görög nemzetiséghez tartozók korcsoport szerinti megoszlása

II.1. A görög nemzetiséghez tartozók száma megyei bontásban – 2011

II.2. A görög nemzetiséghez tartozók száma megyei bontásban – 2022

III.1. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 10 év alattiak

III.2. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 11-19 éves

III.3. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 20-29 éves

III.4. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 30-39 éves

III.5. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 40-49 éves

III.6. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 50-59 éves

III.7. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 60-69 éves

III.8. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 70-79 éves

  
III.9. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 80-89 éves

III.10. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 90 fölött

ÖSSZEFÜGGÉSEK

Míg a teljes magyarországi népesség, és köztük a legtöbb nemzetiséghez tartozók száma is csökkent 2011-hez képest, a görög nemzetiséghez tartozók esetében a folyamat ellentétes. Tíz év alatt több mint 30%-kal emelkedett a számuk, legnagyobb mértékben a 40 év fölöttiek körében – a 60 és 69 év közöttiek esetében több mint 130%-kal –, de a 40 év alattiaknál is több mint 10%-kal, ami azért különleges, mivel a teljes népesség körében ez utóbbi korcsoportban közel 20%-kos népességfogyás ment végbe.

Jelentős mértékben átalakult a görög nemzetiséghez tartozók lakhely szerinti megoszlása. Míg 2011-ben 50%-uk Budapesten élt, közel 80%-uk Budapesten, Pest megyében, Fejér megyében (Beloiannisz), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Miskolc) és Baranya megyében (Pécs), addig 2022-ben az ezen kívüli megyékben az arányuk már meghaladja a 30%-ot, továbbá a Pest megyeiek aránya a budapestiekéhez képest 26%-ról 42%-ra emelkedett. Tehát egyfelől megszűnt az egykori központok (Budapest, Beloiannisz, Miskolc, Pécs) dominanciája, másfelől jelentős mértékben megnőtt a kisebb településen lakók – részben a fővárosból és megyei jogú városokból kiköltözők – száma is.

Ami a korosztályos megoszlást illeti, a hagyományos földrajzi elhelyezkedésre leginkább a 80 év fölöttiek adatai utalnak: a polgárháború során Magyarországra került görögök közel fele még ma is Budapesten él. Ellenben a 20 év alattiak esetében a Pest megyeiek száma már közelíti a fővárosiakét.

Ha a „fiatalnak” tekinthető 30 év alattiakat nézzük, akkor közel 60%-uk Budapesten, Pest és Fejér megyében lakik, jóval kisebb, de még jelentősnek tekinthető számban Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád-Csanád megyékben, továbbá még kisebb, megyénként 2-3%-os arányban Győr-Moson-Sopron, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, Veszprém és Somogy megyékben.

Mielőtt azonban bármiféle végső konklúziót levonnánk, ne hagyjuk figyelmen kívül azt az alapvető tényt, hogy a népszámlálás adatai szerint a görög nemzetiséghez tartozók száma tíz év alatt 33%-kal emelkedett, ami az általános népességfogyási és asszimilációs környezetben óvatosságra int minket. A KSH-adatok mögött méréssel kapcsolatos módszertani anomáliák is húzódhatnak, nem is beszélve arról, hogy a nemzetiséghez tartozás megvallása - előnyként értelmezhető - kollektív jogokat biztosíthat.

Purosz Alexandrosz: Szia, Laokratisz!

Koranisz Laokratisz: …!

P.A.: Kérlek, fogadd el ezt a csodaitalt, amely őszintévé tesz.

K.L.: Köszönöm, jó az íze, csak azt nem értettem… mivé tesz?

P.A.: Őszintévé.

K.L.: Köszönöm, ritkán éreztem ilyen jól magam. Örülök, hogy látlak. Ugyan megromlott a kapcsolatunk, de biztos vagyok benne, hogy lesz ez még jobb is. Legalábbis remélem.

P.A.: Én is kívánom, és mindenekelőtt jó egészséget! Most azonban mint görög nemzetiségi szószólót foglak kérdezni. Rendszerszintű kérdésekről szeretnék veled beszélgetni, és néhány személyes kérdést is fel fogok tenni neked, a személyeskedés szándéka nélkül.

K.L.: Ugyan népes szakértői csapattal dolgozom, túlzás lenne azt állítanom, hogy a rendszert átlátom. Volna esetleg ehhez is valamilyen csodaitalod?

P.A.: Parancsolj! És nézzük is, működik-e! Mi volna a szószólói rendszer alapvető célja?

„Jelenlegi működése szerint a szószólói rendszer elsődleges funkciója a kormányzati akarat képviselete a nemzetiségi személyek és szervezetek irányába.”

K.L.: A szószólói rendszer alapvető célja a valamely nemzetiséghez tartozó személyek és nemzetiségi szervezetek érdekeinek képviselete a magyar országgyűlésben, szoros együttműködésben az országos nemzetiségi önkormányzatokkal.

P.A.: Világos! Megvalósul ez?

K.L.: A szándék jó, és az, hogy ezt sarkalatos törvény garantálja, óriási vívmány. Elég, ha arra emlékeztetlek, hogy Görögország például semmiféle nemzeti kisebbség létét nem ismeri el, nem hogy közösségi jogokat biztosítson számukra. Mégis, más az elmélet, és más a gyakorlat. Jelenlegi működése szerint a szószólói rendszer elsődleges funkciója a kormányzati akarat képviselete a nemzetiségi személyek és szervezetek irányába. Valós érdekképviseletről nincs szó. De miért is lenne, amikor mi, szószólók olyan elképzelhetetlenül nagy előnyökhöz jutunk, amelyek ellenérdekeltté tesznek bármiféle kritika felvállalásában.

P.A.: Fontos megállapításokat teszel, de ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük azzal, hogy milyen keretek között tevékenykednek a szószólók?

K.L.: A nemzetiségi szószólók és az egyetlen nemzetiségi képviselő az országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának a tagjai. A bizottság véleményezi a törvénytervezetek nemzetiségi vonatkozásait, a miniszteri kinevezéseket, beszámolókat, sőt saját indítványai is lehetnek. De a szószólók önállóan is felszólalhatnak a plenáris üléseken, kérdést intézhetnek a kormány tagjainak, vagy akár a főügyésznek is.

P.A.: Te hányszor szólaltál fel az országgyűlésben? Lett volna rá okod, hiszen a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának a magyar nemzetiségi választói rendszerrel kapcsolatosan hozott, Magyarországot elmarasztaló ítéletében az ügy kezdeményezője Bakirdzi Kalliopé volt, a görög közösség jól ismert tagja, neked személyes ismerősöd.

K.L.: Jóllehet munkaszerződéssel 5 személyt foglalkoztatok, továbbá állandó megbízási szerződéssel további egy ügyvédet és egy betéti társaságot havonta több mint 4 millió forint értékben, tehát hét fizetett szakértő segítségére támaszkodhatom, még nem volt sem parlamenti felszólalásom, sem a bizottságon belül önálló indítványom. De naiv is az, aki azt gondolja, hogy ezek a foglalkoztatások erről szólnak.

P.A.: Nem szeretnék a rendszerszintű kérdésektől túlságosan elkanyarodni, de kíváncsivá teszel. Mire költöd a működési keretedet, amelynek összege éves szinten a 100 millió forintot közelíti?

K.L.: A saját és családi érdekeim képviselete mellett, etetnem kell azokat, akik hatalomhoz segítettek, és abban megtartanak. Többnyire ingyenélő szélhámosokról, politikai kitartottakról van szó. Persze fogalmazhatnék finomabban is, de hiszen tudod te is, ismered a számokat, és nagyjából be tudod azonosítani a személyeket is. Tudod jól, hogy úgy szerezhettem meg az országos görög önkormányzati testület többségének a támogatását, hogy megállapodtunk abban, hogy viszonzom a szívességet. Volt, akinek a vidéki vállalkozása udvari épületét béreltem szószólói feladatokhoz ötmillió forint értékben, volt, akit a legnagyobb értékű görög nemzetiségi beruházás felelősévé tettem, volt, akinek parlamenti belépőt szereztem és egyben összehoztam, hogy ő legyen a görög nemzetiségi pályázatok kurátora. Mást meg ilyen-olyan címen juttatok pénzhez és pozícióhoz, vagy éppen támogatáshoz. Ők mind az én embereim, az én tenyeremből esznek… amíg van mit adnom nekik. Reményeim szerint még két évig. Utána meg jöhet az özönvíz!

„Senki se gondolja, hogy a rendszer hibája én vagyok! A hiba maga a rendszer.”

P.A.: Tudom, hogy tisztában vagy a görög közösség megvetésével, és azzal is, hogy két év múlva már csak a szánalmukban bízhatsz. Ezt őszintén sajnálom. Még egy kérdést a fentiekkel kapcsolatban, aztán szeretnék visszatérni a rendszerproblémákra: miért kellett neked, kommunistának egyházügyi szakértőt foglalkoztatnod, meg a parlamentben imareggeliket szervezned százezrekért?

K.L.: Márta asszony foglalkoztatása az alku része volt. De az ő esete több ennél. Talán a varázsital hatására mondom, hogy egy politikai prostituált, de legalábbis egy politikai összekötő. Egy szégyen! Nem tudom, mi van velem, de olyan jó kimondani! Tudod te is, hogy ebben az országban gőzerővel folyik az egyháziasítás, ami ezzel párhuzamosan az egyházak hitelességét is aláássa. Mindegy, ehhez asszisztálok én is. Márta szervezi a keresztállítást, a teremtésvédelmet, az imareggelit meg a papot. Kaja, pia, liturgia! Ez felsőbb elvárás. A módi! És hát igen! Megtanultam én is összekulcsolni a kezem, lehajtani a fejem, és amikor mások imát mormolnak, én is mozgatom a számat. Ilyenkor egyébként többnyire számolok.

P.A.: Öltönyben, bőrcipőben és mezítláb. Apropó, a legnagyobb görög napilapnak adott interjúdban komolyan gondoltad, hogy a magyarországi görög közösség Orbán rendszerének támogatója?

K.L.: Egyfelől komolyan gondolom, hogy Magyarország nemzetiségi politikája egyedülálló lehetőségeket biztosít a nemzetiségeknek. Hiszem, hogy a nemzetiségek sorsa fontos prioritás a kormány számára. Másfelől abban a riportban akkor, amikor azt mondtam, hogy a magyarországi görögök támogatását élvezi a miniszterelnök, akkor ott magamat és a családomat értettem ezen. Nézd! Havi 2,12 millió a bruttó fizetésem, amiért gyakorlatilag csak alibiznem kell. 86,5 millió forint a működési keretem, amiből profitál a vállalkozásom és a családi éttermünk is, meg még ott van az a sok éhes száj is, szóval így értve. Szerintem 10-ből 9 ember így tenne a helyemben, a szószólótársaimat is beleértve.

P.A.: Térjünk vissza a rendszerszintű kérdésekre!

K.L.: Idáig is azokról beszéltünk. Az, hogy a strasbourgi bíróság ítéletét szőnyeg alá söpörtük, hogy a honfitársnőmet nyilvánosan megtagadtam, hogy a miniszterelnök fajelméletéről még csak nem is tárgyaltuk, hogy az országos görög önkormányzatnak ott teszek keresztbe, ahol csak akarok, hogy a gyermekem éttermében annyi közpénzt hagyok ott, amennyit csak akarok, hogy a semmit akár milliókért bérlem… és még nagyon sokáig sorolhatnám, nem a véletlen műve. Senki se gondolja, hogy a rendszer hibája én vagyok. A hiba maga a rendszer. A nemzetiségi lombkoronasétány-panama maga a rendszer.

P.A.: Bizonyára! És biztos vagyok abban, hogy 2 év múlva ilyenkor már áldozatnak is fogod érezni magad, mint annyian ebben az országban. De térjünk a lényegre! Nézzük meg, hogy működik a rendszer és hogyan kellene működnie szerinted.

K.L.: Őszintén fogok válaszolni.

P.A.: Hogy lehet valakiből szószóló, és hogyan kellene?

K.L. Az országos görög nemzetiségi önkormányzat állítja össze a nemzetiségi listát. A listára azok szavazhatnak, akik szerepelnek a nemzetiségi választói névjegyzékben, és az országgyűlési választások során nemzetiségi listára szavaznak.

P.A.: Hol itt a probléma?

K.L.: Problémából rengeteg van, és ezek egy részét a strasbourgi bíróság is megállapította. Röviden:

- A nemzetiségi névjegyzékbe bárki regisztráltathatja magát görög nemzetiséghez tartozóként. Erre mondta az elődöm a német nemzetiségi képviselőnek, hogy ha a dolgok így haladnak, hamarosan több görög lesz Magyarországon, mint német.

- Aki nemzetiségi listára szavaz, nem szavazhat pártlistára. Tehát a választások során nem fejezheti ki a pártpreferenciáját, ami az országgyűlési választások elsődleges célja volna.

- Minden országos nemzetiségi önkormányzat egyetlen listát állít, tehát nem lehet listák között választani. Sőt mi több, a listán szereplő jelöltek között sem lehet választani. Nemzetiségi képviselő vagy szószóló abból válhat, aki a lista első helyén áll. Tehát nincs valós választás. Az lesz nemzetiségi képviselő vagy szószóló, akit az országos önkormányzat annak delegál.

- A teljes társadalmon belüli számarányuknak köszönhetően csak a roma és a német jelöltnek van esélye kedvezményes mandátummal képviselővé válni. Ezzel pedig a további gond az, hogy míg a nemzetiségi választásból ki van iktatva a pártpreferencia megvallásának lehetősége, a megválasztott képviselő pártfrakcióba ülve pártpolitizálhat. Az előző ciklusban ezt tette a német nemzetiségi képviselő is, aki a Fidesz színeiben a legnagyobb pártfegyelemmel nyomta a szavazógombot. És ha úgy nézzük, akkor jogos a kérdés, hogy tulajdonképpen a német közösség vagy a Fidesz jutott akkor kedvezményes mandátumhoz?

P.A.: Volna javaslatod?

„A szószólókat az országos önkormányzatok delegálnák, akik visszahívhatók lennének és jóval kisebb javadalmazással meg működési kerettel dolgoznának úgy, hogy a forrást az országos önkormányzatok kapnák meg ennek biztosítására.”

K.L.: Bevallom, idáig ezen nem gondolkodtam, hiszen azt láttam, hogy úgy a német nemzetiségi képviselő, mint az általa elnökölt bizottság sem érdekelt a rendszer megreformálásában. Amikor a strasbourgi ítélet publikussá vált, napirenden kívül pár perc erejéig foglalkoztunk vele bizottsági ülésen, de az ügyet mélyen a szőnyeg alá söpörtük. Tudod, milyen az, amikor a hatalom szele megcsap valakit?

P.A.: Ha a sokat emlegetett háborús helyzet miatt úgy alakulna, hogy nem kapnál szószólói javadalmazást, mit javasolnál?

K.L.: A nemzetiségi névjegyzékben való regisztrálás módjával kapcsolatban egyeztetést kezdeményeznék a nemzetiségi szervezetek vezetőivel. A pártpreferencia megvallásának lehetetlenné tételét felszámolnám. Mivel valójában országos önkormányzati delegálásról van szó, az álválasztási procedúrát is megszüntetném. A szószólókat az országos önkormányzatok delegálnák, akik visszahívhatók lennének és jóval kisebb javadalmazással meg működési kerettel dolgoznának úgy, hogy a forrást az országos önkormányzatok kapnák meg ennek biztosítására. Szívem szerint a kedvezményes mandátum rendszerét is kivezetném azzal, hogy a pártok mellett akár országos önkormányzatok vagy azok szövetségei is lehetnének jelölőszervezetek.

P.A.: Egy ilyen reformcsomag kidolgozásában lehetne számítani a szószólókra?

K.L.: Kizárt! Ellenkezőleg, kinevetnének vagy kiutálnának. A szószólók a jelenlegi rendszer kedvezményezettjei. A politikai hatalom felé elkötelezett vajdák.

P.A.: A választások során egyetlen listára leadott szavazat is elegendő a szószóló megválasztásához. Mi értelme volt akkor a mellett érvelni, hogy a lehető legtöbben regisztráljanak a névjegyzékben.

K.L.: Minél többen voltak a listára szavazni kívánó regisztráltak, annál több pénzt kaptunk az államtól kampányra.

„Sajnos az etnobiznisz pont a kampánypénzek folyósításával kezdődik, és a kifizető maga az állam.”

P.A.: Milyen kampányra? Hiszen nincs is mi között választani! Sem listák, sem jelöltek között nem lehet választani. A létező egyetlenből nem lehet egyet választani. Ez az evidencia sem zavar titeket, szószólókat?

K.L.: Hiszen te magad is beszéltél erről a német nemzetiségi képviselővel, aki azt mondta neked, hogy ez így a lehető legdemokratikusabb. Egyébként meg min csodálkozol? Maga a rendszer a hibás, és itt nem a nemzetiségire gondolok. Ha érvényesülni akarsz, fogadd el és legyél büszke is arra, hogy marha vagy. Na de hogy evidencia-e vagy sem, hogy nem tekinthető választásnak az a rendszer, ami még kettő közül sem enged egyet választani? Igen evidencia, hogy ez nem választás. Mint ahogy evidencia az is, hogy az álkampányt az állam finanszírozza.

P.A.: Tehát ott jártunk, hogy minél több a regisztrált, annál több a kampánypénz. De ha képtelenség bármi mellett kampányolni, akkor mire lehet költeni a kampánypénzt? Meg hogyan?

K.L.: Fájdalmas a naivságod. „Bátorak legyetek!” Tudod! A pénz némi kreativitással arra költhető, amire csak akarod. Nem kell ehhez más, mint néhány fedősztori meg fedőszámla. Sajnos az etnobiznisz pont a kampánypénzek folyósításával kezdődik, és a kifizető maga az állam.

P.A.: Nem mondasz mást, mint hogy az etnobizniszt a parlamentből irányítják.

K.L.: Messzire megyünk. Az állam sok tekintetben egy olyan szószólói rendszert működtet és finanszíroz, amely sok ponton magában foglalja az etnobiznisz lehetőségét.

P.A.: A kampánypénzeket az állam az országos nemzetiségi önkormányzatoknak utalja át, tehát a kifizető a mi esetünkben is az országos önkormányzat volt. Az általad benyújtott számla, valamint a Görög Intézet vezetőjének filmes ismerőse által benyújtott számla ki lett fizetve. A többivel mi volt a gond?

K.L.: Én csináltattam néhány kitűzőt, esernyőt meg hasonló haszontalanságot. Szerencsére az a számla ki lett fizetve, bár szerintem te abba is bele tudtál volna kötni. Ami a filmet illeti, csináltam benne egy kis reklámot a Fideszes területi képviselőjelöltnek is. Ugyanaz a vállalkozó egyébként az önkormányzati választásokra is készített filmeket a Diaszpóra jelölőszervezet számára, a támogatásommal. Az összefüggéseket nyilván látod, hiszen a közérdekű adatigénylés során birtokába kerültél a kifizetéseim történetének. 

P.A.: Erről beszéljünk máskor, sok minden másról is lehetne. Térjünk vissza a kifizetetlen kampányszámlákra.

K.L.: A kampányfőnököm, korábbi feljelentőm, három településen szervezett olyan kampányt, amelyek közül a legfortélyosabb az volt, amely meg sem valósult, és azt korábbi táncházas fotókkal kívánta elszámolni. Az országos önkormányzat elnöke a kamuszámlákat, illetve a láthatóan sokszorosan túlárazott számlákat nem fizette ki. Sajnálatos aktualitása ezeknek, hogy a beloianniszi kampány túlárazott számláját benyújtó emberem önkormányzati képviselő lesz az újonnan felálló önkormányzati testületben. A teljes kampánypénz egyébként durván 15 millió forint. Aprópénz ma ez a politika világában. Még egy kastélyra sem futná. Vagy igen?

P.A.: Nem tudom, még nem vettem kastélyt. Kétségtelenül probléma, hogy egy olyan személy kerül az önkormányzati testületbe, aki valótlan szolgáltatásokat tartalmazó, 3 millió forint összegű számlán keresztül kívánta megkárosítani a magyarországi görögök legfőbb szervét, és azon keresztül a magyar adófizetőket. Egyébként a kampányfinanszírozással kapcsolatosan a pártoknak nagyon komoly ellenőrzéssel kellett szembenézniük.

K.L.: Az ellenzékieknek! De pont ez a lényeg. Mi nem politizálunk, és a közösség felé is azt közvetítjük, hogy ne politizáljon. Örüljünk a rengeteg támogatásnak!

P.A.: Főleg, ha annak a felét ti, szószólók kapjátok, és költhetitek azt kontrollálhatatlanul! De erről majd később! Térjünk vissza a szószólóválasztásra! Azt javaslod, hogy a szószólókat az országos nemzetiségi önkormányzatok delegálják, és hogy legyenek visszahívhatók. Mik az érveid?

K.L.: A magyarországi nemzetiségek legfőbb választott szervei az országos nemzetiségi önkormányzatok. A szószólókat jelenleg is az országos nemzetiségi önkormányzatok delegálják, amihez ki van találva egy álválasztás, ami a gyakorlatban őket az országos önkormányzatok fölé emeli, ráadásul lényegesen nagyobb finanszírozással. A jelenlegi gyakorlat szerint a szószószó beszámoltathatja az országos önkormányzat elnökét, de ő nem köteles beszámolni a tevékenységéről. Sem az önkormányzatnak, sem a választópolgároknak. A szószóló onnantól, hogy kinevezik, egy önálló entitás, aki tulajdonképpen azt csinál, amit akar, arra és annyit költ, amennyit akar. Csakis a szószóló tisztességén múlik, hogy a lehetőségeit a közössége érdekében kamatoztatja-e. A görög példa arról tanúskodik, hogy a szószóló az őt delegáló országos önkormányzattal nem működik együtt, azt nem képviseli, valamint hogy a görög közösséget megosztja. Túl van bonyolítva a rendszer, aminek a haszonélvezője maga a politikai hatalom, amely egy sajátos függőségi rendszeren keresztül igyekszik az egész társadalmat az irányítása alatt tudni. A nemzetiségek esetében mindenek előtt a szószólók által.

P.A.: Tehát van egy jó szándékkal létrehozott, vívmánynak tekinthető parlamenti képviseleti rendszer, amely azonban antidemokratikusan, hatalmi érdekeknek alávetve működik, és amely az etnobiznisz legfőbb forrása. Beszéljünk egy kicsit a finanszírozásról!

K.L.: A bruttó fizetésem 2.120.180 forint. Két év alatt 30%-kal növekedett. Az összeg soknak tűnhet, de a forrásaimnak ez csak kis része. A feladataim ellátásához rendelkezem működési, ellátási, irodabérleti, üzemanyag- és alkalmazotti kerettel, amelyek összege jelenlegi állapot szerint éves szinten, összesen 86.5 millió forint. A kabinetemben munkavállalói szerződéssel 5 főt foglalkoztatok, és megbízási szerződéssel további 1 egyéni vállalkozót és 1 betéti társaságot. Plusz a kapcsolati tőke, amelynek értéke szintén jelentős.

P.A.: Hatalmas számok ezek. Éves szinten 112 millió forint, plusz a munkáltatói járulékok.

„Továbbá kimondható az is, hogy a szószólói rendszer több pénzébe kerül az államnak, mint amennyit az összes görög nemzetiségi önkormányzat és egyesület támogatására fordít.”

K.L.: Innék még egy pohárkával az őszinteségi varázsitalból. Köszönöm! Igen. A görög nemzetiségi szószóló költségvetési lábnyoma közel 120 millió forint. Ez az összeg csak úgy értelmezhető, ha megnézzük a szószóló társadalmi hasznosságát, és ha megvizsgáljuk a görög nemzetiségi szervezetek mekkora állami támogatásban részesülnek.

P.A.: Mindenképpen kérdezni foglak az elért eredményeidről is. Már csak azért is, mivel én ilyenekről nem tudok. De nézzük akkor meg, hogy mekkora állami támogatásokkal gazdálkodnak a görög nemzetiségi szervezetek.

K.L.: Kezdjük a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatával, amelynek van 15 képviselője, közülük egy elnöke és jelenleg két elnökhelyettese. Az önkormányzatnak van egy hivatala és egy folyóirata. Ezen kívül, elkülönített forrásból fenntartója két oktatási, és két közművelődési, kulturális intézménynek. Az önkormányzat költségvetési támogatása 94,9 millió Ft.

Folytassuk a település és területi önkormányzatokkal. Tehát a kerületi és vidéki, valamint a fővárosi önkormányzatokkal. Az állami finanszírozást illetően ezek kapnak normatív működési támogatást, differenciált feladatalapú támogatást, és a BGA Zrt. pályázatain keresztül miniszterelnökségi pályázati támogatást. Az összes hazai görög nemzetiségi önkormányzat 2024-ben összesen kapott 35,4 millió forint működési támogatást, 33,4 millió forint feladatalapú támogatást, valamint 15,1 millió forint pályázati támogatást. Mindezt összeadva, az összes kerületi, vidéki és fővárosi görög önkormányzat állami működési, feladatalapú és pályázati támogatása 83,9 millió forint.

És végül, ha a görög nemzetiségi egyesületeket nézzük, akkor azok 3 kategóriában pályázhattak a BGA Zrt.-nél miniszterelnökségi támogatásra, amelynek összege idén összesen 25,3 millió forint volt.

P.A.: Ha már összehasonlításokat nézünk, megnéztem a költségvetési törvényben, hogy mekkora támogatásban részesülnek a pártok. Ezek közül kiválasztottam egy kisebb, de jelenleg még meghatározó pártot, a Momentumot, amelynek a költségvetési támogatása 2024-ben 185,1 millió forint volt. A fentiek alapján mi mondható ki?

K.L.: Kimondható, hogy a szószóló javadalmazása és annak működési kerete lényegesen, kb. 20%-kal több, mint az országos görög önkormányzaté, amely fenntart egy hat fős hivatalt, egy folyóiratot, és van egy elnöke, két elnökhelyettese, meg 15 képviselője.

Továbbá kimondható az is, hogy a szószólói rendszer több pénzébe kerül az államnak, mint amennyit az összes görög nemzetiségi önkormányzat és egyesület támogatására fordít.

Óriási az aránytalanság. Olyan ez, mintha egy bőrönd árából egy iskolányi gyereknek tudnánk étkezést biztosítani egy hónapon keresztül. Nem kérdés, hogy ezen változtatni kell.

P.A.: Te mit javasolnál?

K.L.: Felelős állampolgárként olyan javaslatot tennék, amely az állami költségvetés számára is kedvező lenne. Tehát, a szószólói költségvetési terhet a felére csökkenteném. A 60 millió forintot az országos önkormányzatnak juttatnám azzal, hogy az összegből biztosítsa az általa delegált szószóló és 1-2 szakértő javadalmazását, költségeinek fedezését. Mindez nem lenne több 30-40 millió forintnál. A fennmaradó összeget az országos önkormányzat kulturális kezdeményezések támogatására, saját pályázati rendszer kiépítésére költhetné.

P.A: Végül megkérlek, hogy számolj be az eredményeidről.

K.L. 2024-ben mindössze négy alkalommal ülésezett a Nemzetiségi Bizottság, összesen kevesebb mint 2 órán át. Azonban az egyik ülésen történt két fontos előrelépés, amelyek a következők: Dr. Hankó Balázs Zoltán kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt a bizottsági meghallgatása során kötelezettséget vállalt az akkreditált görög pedagógusképzéshez szükséges egy oktatói státusz költségeinek átvállalására. Másfelől kértem a miniszter urat, hogy az Amfitheatro Színház önálló költségvetési támogatásban részesüljön.

„Óriási az aránytalanság. Olyan ez, mintha egy bőrönd árából egy iskolányi gyereknek tudnánk étkezést biztosítani egy hónapon keresztül. Nem kérdés, hogy ezen változtatni kell.”

P.A.: Igen olvastam ezt a jegyzőkönyvet. Abban a miniszterjelölt úr kétszer is megkérdezte tőled, hogy milyen nagyságrendű támogatásra gondolsz, amire te nem tudtál válaszolni, és ez ráadásul derültséget váltott ki a jelenlévők körében.

K.L.: Sajnos felkészületlenül mentem az ülésre, és rögtönöztem. Meg hát a szakértőimtől sem kaptam meg a szükséges háttéranyagokat.

P.A.: Ez is valami. Örüljünk annak, hogy a semminél több. Köszönöm, hogy megtiszteltél a válaszaiddal.

K.L.: Én is köszönöm a fáradozásodat.

A fotók forrása a görög nemzetiségi szószóló facebook-oldala.

Purosz Alexandrosz

Megyei jogú város a Dunántúlon nagyon kevés göröggel, mégis, a népszámlálás adatai szerint – papíron – a görög nemzetiséghez tartozók száma az elmúlt 10 évben több mint megduplázódott. A nemzetiségi névjegyzékben többen idős korúak, magyar nevűek. Az aláírási időszakban az egyik címen lakó hozzátartozók elmondják, hogy a mama már szociális otthonban lakik, semmi köze a görögökhöz. A másik címen élő idős ember arról tudósít, hogy őt öt évvel ezelőtt egy vakok és gyengén látók szervezetének elnöke szervezte be, miután a szervezetnek valaki ajándékot adott vagy ígért.

Másik megyei jogú város, ahol görög nemzetiségi önkormányzat alakulhat: a görög nemzetiségi névjegyzékben háromszor annyi Sztojka és Lakatos, mint ahány görög nevű polgár. Természetesen nem megyünk utána, nem a származás a zavaró.

Tiszántúli kistelepülés, a valamivel több mint ezer lakosból 63-an a görög nemzetiségi névjegyzékben, egyikőjük neve sem görög. A falu neve kiírható, hiszen az görög körökben is jól ismert arról, hogy egyetlen görög származású lakosa sincs, mégis, harmadik ciklusban létesülhet ott görög nemzetiségi önkormányzat. Tiszaszőlősről van szó, és az ottani „görögök” története sem titok. Valamikor a jelenlegi görög nemzetiségi szószóló bíztatta őket arra, hogy a népszámlálás során vallják magukat görög nemzetiséghez tartozónak, majd a görög nemzetiségi névjegyzékben regisztrálva alakítsanak nemzetiségi önkormányzatot. 2019-ben a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács, 2024-ben pedig a DIASPORA Görög Hagyományőrző és Érdekvédelmi Egyesület, illetve a Beloianniszi Görögök Kulturális Egyesülete volt a jelölőszervezetük. A kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Üzleti Tanácsról azt kell tudni, hogy a 2024. évi választásokkal összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság, majd pedig a Kúria is kimondta, hogy nem tekinthető görög nemzetiségi szervezetnek, a DIASPORA-BGKE szövetség országos listájáról pedig annyit, hogy azon szerepel a szószóló, valamint a DIASPORA elnöke, egybe a Görög Intézet vezetője is.

A 2019. évi választások során nagy port kavart, hogy azt követően, hogy az Üzleti Tanácsot akkor a Fővárosi Választási Bizottság jelölőszervezetként regisztrálta, néhány hét leforgása alatt a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma 70%-kal, 1643-ról 2789 főre emelkedett. Akkoriban az Üzleti Tanács főleg azokon a településeken szerzett kimagaslóan sok szavazatot, amelyeken a névjegyzékben szereplők száma meghaladta a népszámlálás szerint a településen lakó, görög nemzetiséghez tartozó polgárok számát (aminek a lehetetlensége nem igényel magyarázatot), valamint azokon, ahol nem jött létre görög nemzetiségi önkormányzat, tehát a diaszpórában élő „görögök” között.

„Görögök” idézőjelben, mivel egyfelől megkérdőjelezhetetlen, hogy a nemzetiségi identitás megélése nem igényel semmiféle bizonyítást, másfelől azonban az mégsem teljesen magánügy, mivel a nemzetiségi névjegyzékbe vétel során a nemzetiséghez tartozásukról nyilatkozó polgárok a választások során nemzetiségi önkormányzatokat hozhatnak létre, amelyek már nemzetiségi érdekeket képviselő szervezetek.

Jóllehet a névviselet nem fejez ki egyértelműen nemzetiséghez tartozást (több oka is lehet, hogy görög származású személynek magyar családi és utóneve van), a nagy számok törvénye alapján összefüggésekről árulkodhat. Így tehát megvizsgáltam, hogy azon településeken, ahol a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma lényegesen (20%-kal) meghaladja a KSH-szerinti számot, milyen arányban szerepelnek a nyilvántartásban görög vagy görögországi származásról árulkodó nevűek, amely adatot összehasonlítottam Budapest legtöbb görög által lakott kerületeinek adataival.

Ma 4 olyan település van Magyarországon, ahol a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma több mint 20%-kal haladja meg a 2022. évi népszámlálás során az adott településen lakó görög nemzetiséghez tartozók számát. Ezek: Szentendre, Tatabánya, Tiszaszőlős és Eger. Ezen települések görög nemzetiségi névjegyzékében szereplő polgárainak mindössze 12-13%-nak van görög vagy görögországi származásra utaló családi, első vagy második keresztneve. Összehasonlításképpen, ugyanez az arány Budapest három olyan kerületében, ahol nagy számban élnek görögök (III., IX. és XIV. kerület), 53-54%. Tehát négyszer több. 

A számokból világosan kiolvasható, hogy a tömeges névjegyzéki aktivizálás mögött nem nemzetiségi érdekek húzódnak. A nemzetiségek – főleg országgyűlési – képviselete kevés erőbefektetéssel biztosít többek számára biztos bevételt, amihez nemzetiségi szavazók kellenek csupán nagy számban, s ha igaziak nincsenek elegen, akkor idézőjeles másikak. Ebbe a képletbe illik, hogy – talán a görög nemzetiségi szószóló és a Görög Intézet vezetőjének országjárásával is kapcsolatba hozhatóan – a 2022. évi népszámlálás adatai szerint 10 év alatt több mint 30%-kal emelkedett a görög nemzetiséghez tartozók száma, ráadásul főleg azokon a településeken, ahol korábban nem léteztek ismert görög közösségek, és nem működnek görög nemzetiségi szervezetek.

Mit lehet tenni az önpusztító tendencia ellen?

Sok mindent! Először is közösségi összefogással ki kell iktatni a rendszerből azt a maroknyi és jól ismert szélhámost, aki azt működteti. Másodszor, és az előbbivel összefüggésben fel kell tenni azt a kérdést, hogy a nemzetiségeket a törvényhozásban képviselő nemzetiségi szószólók tettek-e bármit a nemzetiségi választási rendszer jobbítása érdekében? Mivel a válasz egyértelműen nemleges, ki kell mondani, hogy a szószólói rendszer maga is reformra szorul. Harmadszor-negyedszer stb.:

Érdemes lenne a következőkön elgondolkodni:

- A jelölőszervezetek ne csak az alapszabályuk szerint legyenek nemzetiségi civil szervezetek, de működésük szerint is: legyen kimutatható tagságuk, társadalmi támogatottságuk, közhasznú tevékenységük, éves beszámolóik…

- A nemzetiségi névjegyzékek adatait töröljék a választások után, vegye kezdetét új és csakis személyes regisztrálás az ellenszolgáltatás ígéretének szankcionálásával.

- Csökkentsék lényegesen a nemzetiségi önkormányzatok adminisztrációs terheit, de ezzel egyidejűleg maximálják a tiszteletdíjak arányát.

- Vonjanak ki jelentős mennyiségű közpénzt a szószólói rendszerből, megakadályozva azt, hogy a szószólók alatt szívességi hálózatok létesülhessenek.

Mi várható a 2024. évi nemzetiségi önkormányzati választáson?

Megkezdődött a választópolgárok aktivizálása. A választások kiírása óta közel 300 fővel nőtt már a görög névjegyzékben regisztráltak száma, ami megközelíti a 3000 főt. A legnagyobb mértékű növekedés Beloianniszban figyelhető meg, de jelentős Budapest XI. és XVIII. kerületében, Székesfehérváron, Szolnokon és Nyíregyházán is. A 2019. évihez hasonlatos tömeges regisztrálásra mégsem kell számítani. Egyfelől azért, mert az egyik legproblematikusabb szervezet kiesett a jelölés fázisában, másfelől és még inkább azért, mert regisztrálni szabályosan már csak személyesen lehet, ami egy apró de fontos lépés a visszaélés felszámolásának irányában.

Az előzmények és források megismeréséhez ajánlom az olvasók figyelmébe a blogom korábbi írásait.

Purosz Alexandrosz

A görög nemzetiséghez tartozók számának és választói aktivitásának erőteljes növekedését örvendetesnek tekinthetnénk, ha a számok mögötti tények nem azt erősítenék meg bennünk, a görög közösség tagjaiban, hogy VALAMI NEM STIMMEL.

A 2023. novemberi bejegyzésemben arról írtam, hogy a 2022. évi népszámlálás adatainak tükrében egy évtized alatt 33%-kal nőtt a görög nemzetiséghez tartozók száma úgy, hogy a növekedés elsősorban azon településeken mutatható ki, ahol nem működnek görög nemzetiségi szervezetek és nincs számottevő görög közösségi élet, s akik körében a görögöt anyanyelvként használók száma csekély, a vallásukat tekintve pedig sokkal inkább római katolikusok, mint ortodoxok.

2020-as írásomban pedig azt mutattam be, hogy a nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma néhány hét leforgása alatt 70%-kal emelkedett. Nem volt kevés azon települések száma, ahol többen voltak a görög választói névjegyzékben regisztráltak, mint ahányan a népszámlálás adatai szerint a görög nemzetiséghez tartozónak tekinthetők. Ez több ok miatt aggályos. Először is, a görög nemzetiséghez tartozók közel 20%-a nem választókorú, másfelől a választói aktivitás nem haladhatja meg a 100%-ot, és megközelíteni is csak ritkán képes.

A fentiek alapján megnéztem, hogy még a 2024. évi nemzetiségi választások kiírása előtt az egyes településeken hányan szerepelnek a görög nemzetiségi névjegyzékben, és azokon a településeken, amelyekben görög nemzetiségi önkormányzatok jöhetnek létre, hányan tartoznak a görög nemzetiséghez a 2022. évi, illetve a 2011. évi népszámlálási adatok alapján.

Normálisnak azt tekintettem, ahol a névjegyzékben szereplők száma nem haladja meg a népszámlálási adatot, vagy az nem töredéke annak, illetve ahol 10 év alatt a görög nemzetiséghez tartozók száma nem nőtt jelentősen.

Az ezektől eltérő településeket két csoportra osztottam:

1.) Ahol a számok magyarázatra szorulnak: tíz év alatt több mint 20%-kal nőtt a görög nemzetiséghez tartozók száma, a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma pedig valamivel több (max. 20%), mint a népszámlálás szerinti szám.

2. Ahol valami nem stimmel: tíz év alatt minimum megduplázódott a görög nemzetiséghez tartozók száma, a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma min. 20% -kal több a népszámlálás szerinti számnál, vagy annak a 10%-át sem éri el.

AHOL VALAMI NEM STIMMEL:

SZENTENDRE, TATABÁNYA, TISZASZŐLŐS, EGER, GYŐR, DEBRECEN, TÖRÖKBÁLINT, SZÉKESFEHÉRVÁR, SOPRON, SZOMBATHELY, NYÍREGYHÁZA, SZOLNOK

Ahol a számok magyarázatra szorulnak:

Budapest 10., 18., 11., 13., 12., 5. 20., 22. kerületek, Érd, Budaörs, Vác, Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Kaposvár

Néhány érdekes település:

- Tiszaszőlősön, ahol egyetlen görög sem él, 63-an várják, hogy szavazhassanak.
- Debrecenben, ahol 122-re ugrott a "görögök" száma, mindössze 11-en vannak a névjegyzékbe regisztrálva. (Pár héten belül várhatóan sokkal többen lesznek.)
- Székesfehérváron 19-ről 50-re emelkedett a "görögök" száma, a névjegyzékben viszont (még) csak 6-an szerepelnek. Sopronban és Szombathelyen hasonlók az arányok.
- Nyíregyházán a 69 "görögből" jelen állapot szerint csak 2 fő szerepel a névjegyzékben. (Lassan ébrednek, de ébredni fognak.)
- Szolnokon megháromszorozódott a "görögök" száma (63), a görög nemzetiségi névjegyzékben azonban még csak 1 fő szerepel.

Előrejelzés: Könnyen megeshet, hogy a 2024. évi nemzetiségi választásokat nem a görög közösséghez tartozók fogják eldönteni.

Íme az összes település, ahol regisztráltak a nemzetiségi névjegyzékbe:

I. A GÖRÖG NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓK A NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ALAPJÁN

I.1. Az apropó

A 2022. évi népszámlálás adatai a magyarországi görögségre nézve érdekes eredményekkel szolgálnak. Míg a hazai nemzetiségekre vonatkozóan összesítve több mint 20%-os népességcsökkenés volt jellemző, a görög nemzetiséghez tartozók száma több mint 30%-kal emelkedett. Ráadásul első ránézésre nem azokon a településeken, amelyeken aktív közösségi élet folyik, hanem ott, ahol a görög közösségi életnek nem, vagy alig vannak előzményei. Nézzük tehát, mit is mutatnak a számok!

I.2. Mit mérnek a népszámláláson?

A nemzetiségi (anyanyelvi/nyelvi) kötődéssel kapcsolatban a 2022. évi népszámlálás során – a 10 évvel ezelőttihez hasonlóan – három kérdés lett feltéve:

1. Melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát? (Az adatbázisban: valamilyen nemzetiségű.)
2. Mi az anyanyelve? (Az adatbázisban: valamilyen anyanyelvű.)
3. Családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ általában? (Az adatbázisban: családi, baráti közösségben valamilyen nyelven beszélő.)

Ugyan – 2001-gyel ellentétben – nem került a nemzetiségi jellemzők közé a kulturális kötődés, mégis belátható, hogy a baráti körben történő nyelvhasználat sem utal feltétlenül nemzetiségi kötődésre. A főadat, tehát az adott nemzetiséghez tartozók száma, csupán egy technikai szám, amely azon személyek összességét mutatja, akik a három kérdés valamelyikével kapcsolatban az adott nemzetiség esetén nyilatkoztak. Tehát, ha egy településen 10-en nyilatkoztak úgy, hogy ők valamely nemzetiséghez tartozónak érzik magukat, annak nyelvét az anyanyelvüknek tekintik, és általában azt használják családi és baráti körben, akkor azon a településen a szóban forgó nemzetiséghez tartozók száma 10. Ha azonban 10-en vallották magukat valamely nemzetiséghez tartozónak, másik 10-en, hogy anyanyelvük az adott nemzetiség nyelve, és ismét másik 10-en, hogy azt családi és baráti körben használják, akkor azon a településen a technikai (a KSH által összesített) szám értelmében a szóban forgó nemzetiséghez 30-an tartoznak.

I.3. A népszámlálási kérdések alapján kik tekinthetők az adott nemzetiséghez tartozónak?

Főszám szerint azok, akiket a technikai adat abban a csoportban mutat ki. Tehát akik magukat nemzetiséghez tartozónak érzik, de lehet, hogy már a nyelvet nem beszélik, akik a nemzetiségi nyelvet anyanyelvüknek tekintik, de magukat nem tartják olyan nemzetiségűnek, illetve olyan személyek, akik a nemzetiségi nyelvet családi vagy baráti körben használják. Tehát nemcsak a családtagok, de akár olyanok is, akik egy nemzetiségi baráti kör, közösség, egyesület, együttes, énekkar, tánckórus, sportcsapat stb. tagjai. Fontos, hogy míg a „nemzetiségit”, illetve a „nemzetiséghez tartozót” a köznyelvben szinonimának érezzük, valójában hivatalosan a nemzetiséghez tartozók köre annál jóval tágabb lehet. A „hivatalos” szót azért használom, mert például nemzetiségi önkormányzatok alakításának lehetősége a nemzetiséghez tartozók technikai számához van kötve, tehát a szélesebb körhöz. Többek között ennek tudható be – legalábbis a görögök esetében – települési szinten az, hogy a görög nemzetiségi családi kötelékekkel rendelkezők (görögök / görög származásúak és hozzátartozóik) olykor rácsodálkoznak a technikai szám nagyságára: Székesfehérváron 50 görög? Pápán 22, Sopronban 45, Szentendrén 56, Szolnokon 63, a XI. kerületben 213, a XII. kerületben 113? Hogy értelmezendők az ilyen magas számok?

I.4. A nemzetiségekhez tartozók számának alakulása

A hazai nemzetiségekhez tartozók száma több mint 20%-kal csökkent egy évtized alatt. Köztük a német nemzetiséghez tartozók száma is szinte pontosan ugyanilyen arányban, akiket azért érdemes kiemelni, mert többek között a jól szervezettségüknek köszönhetően egyedül ők voltak képesek nemzetiségi képviselőt delegálni a Parlamentbe. (A többi nemzetiség – jelenleg a roma kivételével – szószólóval képviselteti magát.) A nemzetiségekhez tartozók számának általános csökkenésével szemben a görög nemzetiséghez tartozók több mint 30%-kal többen lettek.

A valamely nemzetiséghez tartozók számának alakulása 2011-hez képest.

A hazai nemzetiségekhez tartozók száma 23%-kal csökkent az egy évtizeddel ezelőtti állapothoz képest. A magas szám mindenekelőtt a hazai nemzetiségiek közel felét kitevő cigányság 34%-os – népszámlálás szerinti – népességfogyásával magyarázható, ami esetükben az identitás megvallásának problematikáját veti fel. A visszaesés 23%-os volt a hazai nemzetiségiek több mint egynegyedét kitevő németeknél is, 20% körüli az ugyancsak népes horvátoknál és románoknál, de a 10%-ot meghaladta a szlovákoknál is. A bolgárok és lengyelek esetében a szám alig változott, míg az örmények és szerbek közösségében 15% körüli volt a növekedés. Hatalmasat ugrott a ruszinok és az ukránok száma, bizonyára a háborúval magyarázhatóan. Tehát a többi nemzetiséghez viszonyítva is magyarázatra szorul a hazai görögséghez tartozók számának 33%-os, 4642-ről 6178-ra történő növekedése.

I.5. A nemzetiségi identitás megvallásának lehetősége

Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy az ország területén élő nemzetiségek (korábbi elnevezéssel: nemzeti és etnikai kisebbségek) államalkotó tényezők. Az egyes nemzetiségekhez tartozó személyeknek joguk van a nemzetiségi önazonosságuk vállalásához és megőrzéséhez, amihez közösségi jogok is társulnak. Ilyen például nemzetiségi civil szervezetek közreműködésével nemzetiségi önkormányzatok alapításának lehetősége helyi és országos szinten, azokon keresztül nemzetiségi intézmények (pl.oktatási) létesítése, továbbá az országos önkormányzatok listaállításával nemzetiségi szószóló vagy képviselő választása a Parlamentbe. A települési nemzetiségi önkormányzatok választásának lehetősége népszámlálási adatokhoz kötött. A népszámlálás során a nemzetiségi identitás megvallása anonim, semmiféle igazolást nem igényel. Nemzetiségi választáson az vehet részt, aki nemzetiségi névjegyzékben regisztrál. A nemzetiséghez való tartozást igazolni ez esetben sem szükséges, a nemzetiségi szavazó anonimitása garantált.

I.6. A nemzetiséghez tartozás megállapításának módszere

A 2011. évi népszámlálás kérdőíve azonos fejezeten belül (V.) mérte a nemzetiségi, anyanyelvi és nyelvi kötődést. A 2022. évi népszámlálás kérdőívében a vonatkozó kérdések azonosak. A kérdőívekből nem derül ki, de mindhárom kérdésre adott válasz az értékelés szempontjából nemzetiséghez való tartozásra utal. Tehát nemcsak a nemzetiségi, de az anyanyelvi, sőt a nyelvi kötődés is nemzetiségi jellemzőnek számít. Konkrét példával: ha valaki a 12.1. kérdésre válaszolva („Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát?”) a „magyar”-t jelölte meg, és a 12.2.-ben sem adott meg második nemzetiséget, majd a 13.1.-ben az anyanyelvének csak a „magyar”-t ikszelte be, de a 13.2-es kérdésre válaszolva („Családi, baráti körben mely nyelvet használja általában?”) a „magyar” mellett a „görög”-öt is megadta, akkor a technikai szám szerint ő már a görög nemzetiséghez tartozik.

A 2001-es népszámlálás egy 4. jellemzőt is feltüntetett, a kulturális értékekhez, hagyományokhoz való kötődést, ami irreálisan magas technikai főszám (nemzetiséghez való tartozás) megállapításához vezethetett. Mivel a kulturális kötődés nemzetiségi kötődést nem okvetlenül fejez ki, a főszámok összehasonlítása terén a 2001-es adatok – a görögök esetében – nem tekinthetők mérvadónak, ezért azokra hivatkozni csak elvétve fogok.

I.7. A görög nemzetiséghez tartozók számának alakulása: nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti körben használt nyelv, kulturális kötődés

A görög nemzetiséghez tartozók (technikai) száma 2022-ben 6.178, 2011-ben 4.642, 2001-ben pedig 6.619 fő volt.

A görög nemzetiséghez tartozók számának alakulása az elmúlt 3 népszavazás során

Első ránézésre mondhatnánk, hogy két évtized alatt a hazai görögség népszámlálás szerinti száma kis mértékben csökkent (6.619-ről 6.178-ra). A 2001-es és 2022-es adatok összehasonlítása azonban azért nem állja meg a helyét, mivel 2001-ben még a kulturális kötődésűek is „hazai görögnek” számítottak. Akkor 6.140-en nyilatkozták, hogy kötődnek a görög kultúra értékeihez és hagyományokhoz (több mint felük a fővárosban), jóval több mint kétszer annyian, ahányan magukat görög nemzetiségűnek vallották (2.509).

Könnyen belátható, hogy a népszerű görög kultúrához való vonzódás meglehetősen messze van a nemzetiségi kötődéstől, ami feltételezhetően a vonatkozó kérdés kiiktatásának is okául szolgált. Hogy a görögök esetében a kulturális kötődés beemelése a nemzetiségi jellemzők közé torz adathoz vezetett, mutatja az összehasonlítás: országos szinten akkor 314.060-an vallották magukat nemzetiséginek, akik közül 300.627-en nyilatkoztak kulturális kötődésről is. Tehát amíg az összesített arány 96% volt, ugyanebben a relációban (kulturális kötödés – nemzetiség) a görögöknél 245%.

Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy 2001 óta hogyan alakult a görög nemzetiségűek, a görög anyanyelvűek és a görögöt családi, baráti közösségben beszélők száma.

I.8. Görög nemzetiségűek

Nem szorul magyarázatra, hogy aki görög nemzetiségűnek érzi magát, illetve szeretne arról nyilatkozni, hogy ő görög nemzetiségű, az a népszámlálás során – értelemszerűen – a „Melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát?” kérdésre adhatott választ.

A hazai és a görög nemzetiségűek számának alakulása az elmúlt három népszámlálás során

Az adatokból kitűnik, hogy a 2011. évi népszámlálás során a 13 elismert hazai nemzetiség körében – összesítve, de szinte mindegyiknél külön-külön is – a nemzetiségüket megvallók száma jelentősen megnövekedett. Ez feltételezhetően azzal magyarázható, hogy 2011-től csak azokon a településeken alakulhattak nemzetiségi önkormányzatok, amelyeken a népszavazási adatok alapján az adott nemzetiséghez tartozó polgárok száma meghaladja a 25-öt. Ennek megfelelően a nemzetiségi önazonosság megvallásának fontosságára a nemzetiségi szervezetek felhívták a figyelmet. Ha azonban az összesített adatokat 2011 és 2022 viszonylatában hasonlítjuk össze, akkor 26%-os visszaesést tapasztalunk, ami a népességfogyáson, az asszimiláción, valamint a romák esetében az önazonosság felvállalásának problémáján túl talán arra is utal, hogy a 2011 előtti kampány olyanokat is megszólított, akik aztán szívességből vagy érdekből vallották magukat nemzetiséginek. Az országos tendenciától eltér a görög nemzetiségűek esete, ahol nem csökkenés, hanem meglehetősen jelentős, közel 22%-os növekedés figyelhető meg.

A görög nemzetiségűek esetében érdemes megvizsgálni a területi, illetve a településtípus szerinti megoszlásukat.

A görög nemzetiségűek megoszlása megyék szerint

Míg 2001-ben és 2011-ben a hazai görög nemzetiségűek több mint fele Budapesten élt, addig 2022-ben ugyanez az arány már csak 41%. Sőt, a budapesti görögök száma 2011-hez képest csökkenést mutat, valamint azon megyékben, amelyekben a korábbi népszámlálások szerint nagyobb számban éltek (Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya), jelentősebb változást nem tapasztalhatunk. Jelentős a növekedés Pest megyében, de vannak olyan megyék, amelyekben a görög nemzetiségűek száma megduplázódott (Vas, Zala, Nógrád, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun), de olyanok is, ahol háromszor-négyszer nagyobb (Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg).

A görög nemzetiségűek megoszlása településtípus szerint

A görög nemzetiségűek településtípus szerinti megoszlása 2011 óta jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg korábban döntő többségükben a fővárosban, illetve megyei jogú városokban éltek (71%), addig ma már csak 60%-uk. Közel a felük (40%), mintegy 800 fővel többen, mint 10 éve, kisvárosokban és községekben laknak, miközben a legjelentősebb görög közösséggel rendelkező településen (Beloiannisz községben) a számuk csökkent.

I.9. Görög anyanyelvűek

A nemzetiség megvallásához képest szembetűnő, hogy a tájékoztató, esetleg rábeszélő kampányok az anyanyelvűség vállalását nem különösebben befolyásolták. 2022-ben 1.761-en vallották, hogy görög anyanyelvűek, 2011-ben 1.872-en, 2001-ben 1.921-en.

A hazai és a görög anyanyelvűek számának alakulása az elmúlt három népszámlálás során

A visszaesés 10 év viszonylatában 6%-os, 20 viszonylatában 8%-os, tehát lényegesen kisebb, mint a teljes hazai nemzetiségi anyanyelvi közösség esetében, ahol ezek az arányszámok 24% és 17%, a németek esetében 26% és 16%.

 A görög anyanyelvűek megoszlása megyék szerint

Jóllehet Budapesten a görög anyanyelvűek aránya jelentősen (19%) csökkent, országos viszonylatban a görögöt anyanyelvüknek tartók közel fele még mindig ott él. Jelentősen megnőtt a görög anyanyelvűek aránya Pest megyében, viszont (Veszprém megye kivételével) a többi megyében nem figyelhetünk meg a görög nemzetiségűek megoszlásához hasonlítható ugrásszerű növekedést. Amíg például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a görög nemzetiségűek száma egy évtized alatt 30-ról 108-ra növekedett, addig a görög anyanyelvűeké csak 20-ról 24-re.

A görög anyanyelvűek megoszlása településtípus szerint

A görögöt anyanyelvként beszélők száma a fővárosban jelentős, a megyei jogú városokban minimális mértékben visszaesett. A kisvárosokban 53%-kal, körülbelül 100 fővel nőtt a görögre anyanyelvükként tekintők száma, míg a községekben nem beszélhetünk jelentősebb változásról, jóllehet Beloianniszban jelentős visszaesést tapasztalhatunk.

I.10. A görögöt családi, baráti körben beszélők

A három nemzetiségi jellemző közül talán a legbizonytalanabbul definiálhatók köre. Azokról lehet szó, akik görögül bármilyen szinten családi vagy baráti körben beszélnek, legyenek akár görög állampolgárok, akár görög származásúak, akár azok leszármazottjai. De ebbe a körbe beletartozhatnak akár a görögül tanulók, a görögül éneklők vagy a görög nyelvű liturgiákon részt vevők, vagy akár a görög közösségben dolgozók is. Ahogy a 2001. évi népszámlálás során nemzetiségi jellemzőként vállalható kulturális értékekhez való kötődés, úgy a görög nyelv baráti körben történő használata sem okvetlenül utal nemzetiségi kötődésre.

A családi és baráti közösségben hazai nemzetiségi nyelvet, illetve görögöt beszélők az elmúlt három népszámlálás során

A visszaesés 10 év viszonylatában 7%-os, 20 év viszonylatában viszont már 10%-os növekedésről beszélhetünk. amely adatok lényegesen kedvezőbbek a hazai nemzetiségek összesített adatainál: (-27% - +1%).

A görögöt családi és baráti közösségben beszélők megoszlása megyék szerint

A görögöt családi és baráti közösségben beszélők megoszlása településtípus szerint

Az arányok hasonlók, mint a görög anyanyelvűek esetében, azzal a különbséggel, hogy a fővárosban és a megyei jogú városokban nagyobb mértékű a visszaesés, míg az egyéb városokban és községekben többen használják a görög nyelvet családi és baráti körben, mint 10 évvel ezelőtt. Utóbbi azért is említésre méltó, mert eközben Beloiannisz községben jelentős a visszaesés.

I.11. A görög nemzetiséghez tartozók területi megoszlása

Az elmúlt évtized alatt úgy növekedett a görög nemzetiséghez tartozók technikai, tehát a KSH által összesített száma 33 %-kal, hogy a görög nemzetiségűeké 22%-kal növekedett, míg a görög anyanyelvűeké 6%-kal, a görögöt családi, baráti közösségekben beszélőké pedig 7%-kal csökkent.

A három nemzetiségi jellemző összesítésével megállapított technikai számok szerint 279 olyan település van Magyarországon, amelyen élnek görög nemzetiséghez tartozó polgárok. Ezek közül 78 olyan, ahol a számuk meghaladja a 10-et. 46 településen élnek többen 25 főnél, tehát ennyi helyen akár görög nemzetiségi önkormányzat is alakulhat 2024-ben. Ezek közül 22 budapesti kerület, 15 megyei jogú város, 7 egyéb (nem megyei jogú) város és 2 község. Új települések a „25+-os” táborban Szolnok (63), Székesfehérvár (50), Sopron (45), Szigetszentmiklós (35), Vecsés (32), Szombathely (31), Kaposvár (31) és Dunakeszi (30). Ezek szinte mindegyikében előzmény nélkülinek tekinthetők a magas számadatok.

A "25+-os" települések

A 2011. évi népszámlálási adatokhoz képest jelentős (20-40%) növekedés figyelhető meg Budapest 5., 11., 12. és 23. kerületében, Érden, Gyálon, Nagykanizsán, Kaposváron, Debrecenben és Hódmezővásárhelyen, kimagaslóan jelentős (40-100%) Budapest 20. és 22. kerületében, Dunakeszin, Pomázon, Szentendrén, Dunaharasztiban, Vácon, Veszprémben, Győrben és Békéscsabán. A görög nemzetiséghez tartozók száma a következő településeken megtöbbszöröződött: Budakeszin, Cegléden, Törökbálinton, Veresegyházán, Vecsésen, Székesfehérváron, Pápán, Sopronban, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Salgótarjánban, Szolnokon, Kiskunhalason és Gyulán. 

A 2011. évi népszámlálási adatokhoz képest jelentős (20-40%) csökkenés figyelhető meg Budapest 7., 9. és 18. kerületében, Gödön, Diósdon, Beloianniszban, Komlón és Szentesen. A görög közösséghez tartozók száma minimum megfeleződött Pusztaszabolcson, Egerben és Tiszaszőlősön. (Egerben már nem alakulhat nemzetiségi önkormányzat.)

A görög nemzetiséghez tartozók megoszlása településtípus szerint

A görög nemzetiséghez tartozók technikai száma az összes településtípus esetében növekedett. A fővárosban minimálisan (2%), a megyei jogú városokban jelentős mértékben (32%), az egyéb (nem megyei jogú) városokban (94%) és a községekben (75%) drasztikus mértékben. Míg a 2011-es számok szerint a görög közösséghez tartozók 50%-a élt Budapesten, addig 2022-ben már csak a 38%-uk. Míg korábban a görög nemzetiséghez tartozók másik fele főleg nagyvárosokban, valamint kisebb részben kisvárosokban és községekben élt, addig ma csak az egyéb (nem megyei jogú) városokban és községekben élők száma is meghaladja a fővárosiakét.

Kizárólag a számokat egybevetve két jelenséget érdemes kiemelni:

• Több olyan település esetében tapasztaljuk a görög nemzetiséghez tartozók számának növekedését, ahol 2001-ben sokan nyilatkoztak a görög kulturális értékekhez és hagyományokhoz való kötődésről anélkül, hogy akkor magukat görög nemzetiségűnek vallották volna. Pl. Nyíregyházán, Szolnokon, Vácon, Szentendrén, Győrben, Szombathelyen, Kaposváron, Veszprémben, Kecskeméten, Békéscsabán stb.
• Azokban a budapesti kerületekben – néhány kivételével –, ahol nagy tömbökben, lakótelepeken éltek görögök (és ismerték egymást!), megcsappant a számuk. Ilyen pl. a IX., a XIV. és a XVIII. kerület. Ezen 3 kerület esetében a görög nemzetiséghez tartozók száma egy évtized alatt 20%-kal csökkent. Viszont a teljes népességcsökkenés a három kerület esetében alig pár százalékos.

I.12. A főváros és Pest megye viszonya

A fővárosi mérések érdekessége, hogy a KSH összesített száma (tehát a görög nemzetiséghez tartozók száma) úgy növekedett, hogy a nemzetiségi, anyanyelvi és nyelvi kötődés szerinti mindhárom mutató csökkenést mutat.

A görög nemzetiséghez tartozók számának változása kerületi szinten

A teljes magyarországi népesség minden települési szinten csökkent. A fővárosban 3%-kal, a megyei jogú városokban 6%-kal, az egyéb városokban 3%-kal, a községekben 2%-kal. Ezzel szemben Pest megyében intenzív növekedést tapasztalunk: a megyei jogú városokban (Érd) 12%-osat, az egyéb városokban 8%-osat, a községekben 11%-osat. A görög nemzetiséghez tartozók körében a Pest megyei népességnövekedés még szembetűnőbb: a megyei jogú városokban 31%-os, az egyéb városokban 64%-os, a községekben 107%-os.

Pest megye népességszámának változása a teljes lakosság, valamint a görög nemzetiséghez tartozók körében az utolsó két népszámlálás adatai alapján

A Pest megyében élő görög anyanyelvűek esetében messze nem ennyire nagy mértékű a növekedés: a nem megyei jogú városokban 12%-os, a községekben 66%-os, Érden pedig a változás negatív irányú.

Íme néhány Pest megyei kisváros vagy község (a korábban említetteken kívül), ahol a görög nemzetiséghez tartozók száma meghaladja a 10 főt: Fót (20), Göd (14), Diósd (12),  Törökbálint (18), Kistarcsa (11), Pécel (10), Veresegyház (15), Gyál (17), Gyömrő (10), Pilisvörösvár (10), Üröm (10), Pomáz (15), Dunaharaszti (18), Halásztelek (13), Csörög (12) és Biatorbágy (10).

I.13. Két község: példa és ellenpélda

Kistelepülési szinten azért szerencsés az adatok tanulmányozása, mert külön adatigénylés nélkül is viszonylag pontos képet kaphatunk az ott élő nemzetiségi csoportról. A közösség tagjai személyesen is ismerik egymást, a manipuláció szembetűnő lenne. Minderre a példa Beloiannisz, a Fejér megyei „görög falu”.

Beloiannisz: korcsoportok, vallási, nemzetiségi jellemzők

A népességcsökkenés 10 év viszonylatában 6%-os, 20 év viszonylatában 15%-os. Ugyanez Magyarország egészén 3, illetve 6%-os, Magyarország községeinek összességében még ennél is kisebb. Dunaújváros járás községeinek összességében az elmúlt 10 évben 2%-kal, 20 év alatt pedig 3%-kal nőtt a lakosság száma.

A beloianniszi népesség korcsoport szerinti megoszlása hasonló a Magyarország egészére jellemző arányokhoz, aminek legfőbb jellemzője, hogy a 40 év alattiak száma esett vissza jelentősen. Beloiannisz ettől annyiban különbözik, hogy a 10 évesnél fiatalabbak valamivel többen vannak, mint 10 éve, amit kedvező tendenciának tekinthetünk. Igaz, a magyarországi községek szintjén a 10 év alattiak aránya lényegesen magasabb.

A beloianniszi teljes népességcsökkenésnél még nagyobb mértékben csökkent a görög nemzetiséghez tartozók száma: 10 év viszonylatában 23%, 20 év viszonylatában 19%-kal. A görög nemzetiségűeké 10 év alatt 23%-kal, a görög anyanyelvűeké, valamint a családi és baráti közösségben görögül beszélőké még drasztikusabban, felére csökkent.

Érdemes felfigyelni arra, hogy a településen jelentős (53) a „más nemzetiséghez” (tehát nem a 13 elismert nemzetiség valamelyikéhez) tartozók száma, ami feltételezhetően (részben?) a macedón identitású lakosok körét takarja. (A népszámlálás lehetőséget biztosított a kettős identitás megvallására is. E szerint a görög és esetlegesen a macedón nem zárják ki egymást.)

Jelentősen csökkent a településen az ortodox keresztény felekezetűek száma is. 2001-ben 172-en vallották magukat annak, 2011-ben 140-en, 2022-ben pedig már csak 107-en. A visszaesés tehát 10 év viszonylatában megegyezik a görög nemzetiséghez tartozók népességcsökkenésével, 20 év viszonylatában viszont lényegesen intenzívebb, 38%-os. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az ortodoxok a görög közösség tagjaiból kerülnek ki, akkor azt mondhatjuk, hogy a településen a görög közösséghez tartozók körülbelül fele ortodox keresztény felekezetű, ami a fentebb jelzett szembetűnő csökkenés ellenére is lényegesen magasabb arány, mint az országos adat (12%).

Mire példa Beloiannisz? Arra, hogy a statisztikai adat nem esik messze a tapasztalatitól. Kis településről lévén szó, a lakosok ismerik egymást, a görög közösség munkája országos szinten is ismert. Feltűnő lenne, ha kívülről manipulálnák az identitás megvallását. Másfelől a „görög falu” esete példa arra is, hogy hiába van a településen jól működő görög nemzetiségi iskola, görög önkormányzat, görög civil szervezetek, néptánccsoportok, futballcsapat, valamint ortodox templom, az általános demográfiai tendenciák, az elvándorlás, az asszimiláció nem ellensúlyozható.

Az ellenpélda, tehát a példa arra, hogy az identitás megvallása akár egy kistelepülésen is manipulálható, Tiszaszőlős. Fentebb láthattuk, hogy egy görög közösségre jellemző, hogy a tagjai között többen beszélik a görög nyelvet, illetve az is, hogy a vallásos görögök jó eséllyel ortodox keresztények. Tiszaszőlősön senki sem beszél görögül, sem anyanyelvi szinten, sem családi, sem baráti körben. Ortodox kereszténynek a legutóbbi három népszámláláson senki sem vallotta magát. A 2001-ben a Beloiannisznál kevéssel népesebb faluban még nem éltek görögök, viszont 2011-ben már 58-an nyilatkoztak úgy, hogy görög nemzetiségűek, közülük 10-en arról, hogy használják a görögöt családi és baráti körben. Valójában Tiszaszőlősön sem most, sem tíz vagy húsz évvel ezelőtt nem éltek görögök. A jelenlegi görög nemzetiségi szószóló bíztatására vallották magukat görögnek, majd pedig ez alapján görög nemzetiségi önkormányzatot is alapítottak. 2022-ben 58-ból már csak 27-en maradtak görög identitásúak, de továbbra is elegen ahhoz, hogy 2024-ben ismét a görög közösség érdekeit képviselő önkormányzatot hozzanak létre.

I.14. A görög nemzetiséghez tartozók korcsoportok szerinti megoszlása

Először nézzük meg, hogy a görög nemzetiséghez tartozók korcsoport szerinti megoszlása mutat-e jelentős eltérést a teljes népesség adataihoz képest. Ezt követően vessük egybe a számokat az egy évtizeddel ezelőtti mérésekével, majd pedig vizsgáljuk meg a településtípus szerinti adatokat, végül pedig hasonlítsuk össze a görög nemzetiséghez tartozók korcsoportok szerinti megoszlását a görög anyanyelvűekével.

A teljes magyarországi népesség, valamint a görög nemzetiséghez tartozók korcsoportok szerinti megoszlása

A teljes magyarországi népesség, valamint a görög nemzetiséghez tartozók korcsoportok szerinti megoszlása hasonló arányokat mutat. Kisebb különbség a 20 év alattiak és 60 év fölöttiek körében mutatkozik: mindkét csoport esetében kb. 15%-kal vannak kevesebben a görög nemzetiséghez tartozók kategóriájában. (A görög nemzetiségűek csoportjában szinte azonosak az arányok.)

Ha a 2011. évi népszámlálás adataival vetjük egybe az aktuális számokat, megfigyelhetjük, hogy a görög nemzetiséghez tartozók között a fiatalabbak aránya valamelyest tovább csökkent, az idősebbeké pedig növekedett: 20 év alattiak 17%, 60 év fölöttiek 23%.

Ha a 2022. évi népszámlálás szerinti számokat településtípusonként elemezzük, akkor kimondhatjuk, hogy a 20 év alattiak aránya Budapesten a legkisebb (14%), ahogy a 60 év fölöttieké ugyanott a legmagasabb (25%).

A görög anyanyelvűek körében a különbségek már egészen markánsak. A görög nemzetiségűekhez képest lényegesen kevesebben vannak a 60 év alattiak, és sokkal többen a 60 év fölöttiek: a görög anyanyelvűek 39%-a 60 év fölötti. Következésképpen a fiatalabbaknak a görög identitását már kevésbé fejezi ki az anyanyelvhez való ragaszkodás.  

I.16. Görög állampolgárok a görög nemzetiségi közösségben

A 2022. évi népszámlálás során összesen 1027-en – több mint kétszer annyian, mint 10 évvel korábban – nyilatkoztak arról, hogy görög állampolgársággal rendelkeznek, akiknek közel 70%-a Budapesten lakik. A görög nemzetiséghez tartozók felől nézve viszont azt tapasztaljuk, hogy köztük 448-an voltak azok, akik jelezték, hogy valamely EU-s tagállam állampolgárai, amelyek nagy valószínűséggel Görögország, esetleg Ciprus. Több mint 60%-uk budapesti. Tehát a Magyarországon élő görög állampolgárok több mint fele nem nyilatkozott nemzetiségi kötődésről. Ami az előző népszámlálásokkal való összehasonlítást illeti, a görög nemzetiséghez tartozó görög állampolgárok száma 2011 óta gyakorlatilag nem változott, 2001-hez képest viszont valamelyest csökkent.

Az adatok többek között utalnak arra is, hogy az elmúlt évtizedben nem költöztek Magyarországra nagyobb számban görög állampolgárok. 

I.17. A görög nemzetiséghez tartozók vallási kötődése

A beloianniszi görögség jellemzőit vizsgálva megfigyelhettük, hogy köztük az ortodox keresztények aránya közel 50%. Ha abból az országos adatból indulunk ki, miszerint az ország lakosságának fele nem vallásos, felekezethez nem tartozik, illetve a vallási kötődéssel kapcsolatos kérdésre nem válaszolt, akkor Beloiannisz esetében igazolódni látszik a nézet, miszerint a vallásos görögök többsége ortodox keresztény felekezetű.

Nézzük meg tehát először az ortodox keresztényekkel kapcsolatos jellemzőket, majd ezt követően a görög nemzetiséghez tartozók vallási kötődését, azon belül is elsősorban a görög ortodoxok számát, arányát.

Az ortodox keresztények száma 15.578 fő, 14%-kal magasabb, mint 2011-ben volt. Többségükben Budapesten, Békés megyében és Pest megyében élnek, de nem kevesen Csongrád megyében, Hajdú-Bihar megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint Fejér megyében is.

A népszámlálási űrlapon mindenki maga nevezhette meg, hogy milyen ortodox felekezetű, e szerint közülük 3.443 a görög ortodox, valamivel kevesebb, mint a román ortodox, viszont több mint kétszer annyi, mint a szerb (!) vagy ukrán ortodox. Legnagyobb számban a Dél-Alföldön élnek (1.012), majd pedig Budapesten. A többi régióban lényegesen kisebb számban. (Közép-Dunántúl régióban kiemelendő Fejér megye, ahol a számuk 201 fő, akiknek vélhetően több mint a fele beloianniszi.) A görög ortodoxok regionális megoszlása sejteti, hogy többségükben nem a görög nemzetiséghez tartozókból kerülnek ki.

A nem vallásosok, felekezethez nem tartozók, illetve a kérdésre nem válaszolók aránya a görög nemzetiséghez tartozók körében meglehetősen magas, 61%. A római katolikusoké 13% (amely aránnyal megelőzik az ortodoxokat), az ortodoxoké 739 fővel mindössze 12% (akiknek egyhatoda Beloianniszban él), a görög anyanyelvűek körében több mint kétszer ennyi, 27%.

Ha a tíz évvel ezelőtti arányokkal hasonlítjuk össze a mostaniakat, akkor azt látjuk, hogy a görög nemzetiséghez tartozók körében jelentős az ortodox felekezetűek számának és arányának visszaesése (utóbbi korábban 18% volt). Az ortodoxok száma 112 fővel csökkent, viszont a római katolikusé 116-tal, a reformátusoké 79 fővel (a görög anyanyelvűek esetében 6-tal, illetve 13-mal) növekedett. Összefoglalva, jelentősen csökkent az ortodoxok száma, és ezzel párhuzamosan növekedett a katolikusoké és reformátusoké, amely tendencia a görög anyanyelvűekre kevésbé jellemző.

Ha regionális szinten nézzük meg az ortodox, a római katolikus és a református felekezetű görög nemzetiséghez tartozókat, akkor a következőket figyelhetjük meg: Az ortodoxok száma jelentősen visszaesett Budapesten és a Közép-Dunántúl régióban (Beloiannisz), ellenben valamelyest növekedett Pesten és a Dél-Alföldön. A római katolikusok száma Budapesten, a dél-alföldi és észak-alföldi régióban csökkent, míg a többi régióban főleg nőtt, a Nyugat-Dunántúlon drasztikusan (több mint kétszerese lett). A reformátusok száma mindenhol magasabb lett, Pesten közel háromszor.

Tehát a beloianniszi minta országos szinten nem állja meg a helyét: a görög nemzetiséghez tartozók nagy többsége nem nyilatkozott vallási kötődésről. Az ortodoxok száma és aránya csökkenő tendenciát mutat, míg a katolikusok és reformátusok száma növekszik, főleg azokon a területeken, ahol a görög nemzetiséghez tartozók száma az elmúlt évtizedben növekedett meg.

 II. ÖSSZEGZÉS

A fenti ismertetés alapján az alábbi összegzést tehetjük:

A 2022. évi népszámlálás összesített adata szerint 6.178-an tartoznak a görög nemzetiséghez. A többi nemzetiség többségére jellemző tendenciával ellentétesen, lényegesen többen (33%), mint egy évtizeddel korábban. A növekedés alapvetően a nemzetiségi kötődésre vonatkozó kérdésre válaszolók körében mutatható ki. A görög anyanyelvűek között a változás negatív irányú, aminek mértéke lényegesen kisebb a többi nemzetiségre általában jellemző tendenciánál.

Jelentősen megváltozott a hazai görögség regionális és településtípus szerinti megoszlása. Míg korábban többségükben Budapesten, valamint Beloianniszban laktak, mára úgy a fővárosban, mint a „görög faluban” a számuk visszaesett. Ezzel szemben erőteljes népességnövekedés tapasztalható Pest megyében, és még nagyobb a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön. Sok esetben olyan településeken, ahol feltűnő görög kulturális vagy közösségi élet nem folyik, görög nemzetiségi szervezet nem működik, illetve olyanokban, ahol a 2001-es népszámlálás számottevő kötődést mutatott a görög kulturális értékek iránt. 46 olyan település van, ahol a görög nemzetiséghez tartozók száma meghaladja a 25-öt, tehát ennyi helyen hozható létre görög nemzetiségi önkormányzat 2024-ben.

Másik markáns tendencia, hogy míg a fővárosban és a nagyobb városokban csökken vagy alig változik a görög nemzetiségűek száma (a görög anyanyelvűeké kevésbé), addig a kisebb városokban és a községekben számottevően növekszik. Ez utóbbi azért is érdekes, mert mindeközben az aktív nemzetiségi életet élő Beloiannisz község görög lakossága több mint 20%-kal csökkent 10 év alatt.

A korcsoportok szerinti összehasonlításból az derül ki, hogy a magyarországi görög közösség öregszik: egyre kisebb a fiatalok, és egyre nagyobb az idősek aránya, ami a görög anyanyelvűek csoportjában még szembetűnőbb. Egyébként is, de a fővárosban különösen kedvezőtlenek az adatok az országos népességre jellemző mutatókhoz képest. Budapesten a 20 évesnél fiatalabbak aránya a görög nemzetiséghez tartozók körében 14%, a görög anyanyelvűek körében mindössze 10%.

Vallási, felekezeti kötődés tekintetében a görög nemzetiséghez tartozókra talán legjellemzőbb, hogy az országos átlagot jócskán felülmúlva nem vallásosok, illetve ezzel kapcsolatosan nem nyilatkoztak. A vallási közösséghez, felekezethez tartozók között a legtöbben római katolikusok vagy ortodoxok. Az ortodoxok száma és aránya jelentősen csökkent, még Beloianniszban is, ahol ortodox templom is működik. Ezzel ellentétben a katolikusok és reformátusok száma markánsan növekszik, különösképpen azokon a településeken, ahol korábban nem éltek jelentős számban görög nemzetiségűek.

 III. KÖVETKEZTETÉSEK

A statisztikai adatok alapján, ki-ki ismeretei felhasználásával levonhatja a következtetéseit. Íme az enyémek:

III.1. Önazonosság-vállalás, mérési módszertan, közösséghez tartozás

Magyarországon alkotmányos joga mindenkinek az önazonosságának vállalása, a valamely nemzetiséghez való tartozás szabad, önkéntes és anonim megvallása. Nemzetiséghez tartozó személynek az számít, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak érzi, és ezt például a népszámlálások során ki is nyilatkozhatja. A 2011. évi népszámlálás során a népszámlálási kérdőív V. „Nemzetiség, nyelvi kötődés, vallás” c. fejezetén belül lehetett nyilatkozni a nemzetiségi kötődésről, miképpen 2022-ben is ugyanezek a kérdések szerepeltek az űrlapon, de már fejezetszintű tagolás nélkül. A nemzetiségi kötődéssel kapcsolatos kérdés a következő volt: „Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát?” Két nemzetiség is bejelölhető volt, a válaszok között szerepelt a „magyar” is. Jóllehet a kérdés egyértelmű és szinkronban van a törvényi értelmezéssel (mindenki olyan nemzetiségű, amilyennek tartja magát), a statisztikai összegzés tágítja a nemzetiséghez tartozók körét azokkal, akik a nemzetiség nyelvét anyanyelvüknek tartják, illetve azt családi, baráti körben általában használják. Megítélésem szerint ez módszertani hiba, mivel olyanokat is nemzetiséghez tartozónak számít, akik arról nem nyilatkoztak, jóllehet nyilatkozhattak volna. Vélelmezem, hogy aki görög anyanyelvű, az a népszámlálás során görög nemzetiségűnek is vallotta magát, és nagy valószínűséggel bejelölte azt is, hogy családi, baráti közösségben használja a görögöt. Ha ez a feltételezés (egyéni adatkikéréssel lehetne bizonyítani vagy cáfolni) helytálló, akkor a módszertani hiba legalább 400 fővel növelte a görög nemzetiséghez tartozók technikai számát.

A nemzetiségi jellemzők összesítéséből nyert szám problematikusságát mutatja a budapesti görög nemzetiséghez tartozók technikai száma, amely úgy lett több, mint egy évtizede, hogy közben mindhárom mutató (nemzetiségi, anyanyelvi, nyelvi kötődés) csökkent. Banális példával: mondhatjuk-e, hogy több a pénzünk, ha a számlaegyenlegünk és a készpénzállományunk is kevesebb?

A „mindenki az, aminek tartja magát” megkérdőjelezhetetlen elv, de amint egyéni és közösségi jogokkal jár, kérdéseket vet fel. A magyarországi görögök közössége egészen a közelmúltig viszonylag homogén csoportnak számított. Tudva levő volt, hogy többségükben Budapesten és Beloianniszban laknak, nagyobb központjaik még Miskolc és Pécs, közülük a legtöbben politikai menekültek és azok utódai. Hagyományaik, ünnepeik és sokuk vallása az egyházak közül elsősorban az ortodoxhoz kötődik. Gazdag kulturális életük élvezi a többégi társadalom szimpátiáját és támogatását, a zenei rendezvényeiket filhellén „magyarok” sokasága látogatja, akik részeivé váltak a görög közösségi életnek. Ha nem is ismert személyesen mindenki mindenkit, de a közösségi kör határai nagyjából ismertek voltak. Egy élő közösségen belül nincs anonimitás. Az első aggasztó jelek akkor mutatkoztak, amikor a 2019. évi önkormányzati választások során néhány nap leforgása alatt görög nemzetiséghez tartozók százai regisztráltak nevüket nem vállalva a nemzetiségi választói névjegyzékbe, majd pedig a 2022. évi népszámlálás során, amikor is nehezen értelmezhető nagy számban mutatkoznak olyan régiókban, amelyekről idáig nem volt ismert népesebb számú görög közösség létezése. Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy kik ők, honnan és hogy kerültek oda? Hogyan görögök? Hol a helyük a görögök országos közösségében? Hogy kell egyáltalán értelmezni a görög közösséget? Mi az, hogy „görög nemzetiséghez tartozó?”, ugyanis a közbeszédben ilyet nem mondunk. Ott görögnek, esetleg görög nemzetiségűnek vagy a görög közösség tagjának nevezzük magunkat.

Hogy megtudjam, a görög közösség közösségi fórumokon aktív tagjai hol húznák meg a kört a görög közösség körül, több hazai görög online felületen egy kérdőív kitöltésére kértem őket, amelyen a görög nemzetiséghez tartozás 14 ismérve közül lehetett választani tetszőlegesen. A felmérést jelentős érdeklődés kísérte, abban több mint százan vettek részt, ami ritka magas közösségi aktivitásnak számít. A kérdőíven arra a kérdésre kerestem a választ, hogy kit tekintünk mi, a magyarországi görög közösség tagjai a görög nemzetiséghez tartozónak.

A válaszok alapján messze az elsődleges nemzetiségi ismérv a származás. Ezt követi az óhazához és az anyanyelvhez való kötődés, illetve a házastársi kapcsolat. Közel ennyire fontos ismérv a közösségi aktivitás, származástól függetlenül. A görög nyelv baráti körben való használata, illetve a kulturális kötődés a válaszadóknak már csak egynegyedénél nemzetiségi jellemző. A „bárki, aki úgy érzi” elvvel ennél is kevesebben azonosulnak.

A felmérés eredményét a statisztikai módszertannal egybevetve megállapítható, hogy a felmérésben részt vevő hazai görögök lényegesen kisebb átmérőjű körön belül értelmezik a görög nemzetiséghez tartozók csoportját.

III.2. Anonimitás, kollektív jogok és a visszaélés lehetősége

A nemzetiséghez tartozás megvallásának anonimitása törvényileg garantált, ahogy az azzal járó egyéni és közösségi jogok is. A nemzetiséghez tartozó polgárok választások során – nemzetiségi választási névjegyzékben való regisztrálást követően – államilag támogatott nemzetiségi önkormányzatokat hozhatnak létre, amelyek pedig szintén költségvetési támogatásban részesülő óvodákat és iskolákat, művelődési házakat, kutatóközpontokat és egyéb intézményeket tarthatnak fenn.  A nemzetiségi választópolgárok az országos önkormányzatokon keresztül a törvényhozásba is képviselőket delegálhatnak. Tehát a nemzetiségi önkormányzatok és az országgyűlési nemzetiségi képviselők/szószólók olyan szervek/személyek, amelyeket/akiket a nemzetiségüket névtelenül vállaló polgárok, gyakorlatilag bárki választhat a célból, hogy azok nemzetiségi érdekeket képviseljenek. A visszaélés lehetősége nyilvánvaló. A motiváció jellemzően a pénz: a települési nemzetiségi önkormányzatok évente minimum egy-két millió forint költségvetési támogatásban részesülnek, a felhasználás feltételei elsősorban adminisztrációs természetűek. Az országgyűlési szószóló/képviselő büdzséje ennél látványosabb lehetőségeket biztosít, és (a görögök esetében) jóval nagyobb összegű, mint az összes települési görög nemzetiségi önkormányzat éves működési támogatása.  Nem törvényszerű, de a szívesség útja körbe érhet (etnobiznisz).

III.3. Ami a görög nemzetiséghez tartozók számának gyarapodásával kapcsolatban magyarázatra szorul, és a szóba jöhető magyarázatok

Láthattuk a többi nemzetiség, Beloiannisz és számos budapesti kerület esetében, hogy a legnagyobb szervezettség és a legvirágzóbb kulturális élet sem elegendő a demográfiai, asszimilációs és kedvezőtlen közösségi tendenciák ellensúlyozására.  Természetesen minden kisközösségnek, településnek, régiónak meglehetnek a maguk speciális jellemzői, de az alapkérdésre a válasz nem egyértelmű. A kérdés a következő:

Hogy lehet az, hogy míg azokon a településeken, ahol a görög identitás erősödéséért dolgozó szervezetek működnek és gazdag kulturális élet jellemző rájuk, a görög nemzetiségűek száma csökkent, stagnált, esetleg kis mértékben növekedett, míg sok olyan helyen, ahol sem görög nyelvoktatás, sem bármiféle görög kulturális élet, hagyományápolás nem folyik, és ahol korábban nagyobb számú görögségről sem volt tudomás, a görög nemzetiséghez tartozók száma jelentősen, olykor drasztikusan emelkedett? Hogy lehet az, hogy az ortodox egyház „helyzetbe hozása” ellenére a görög közösségen belül az ortodoxok aránya jelentősen visszaesett, ellenben a katolikus és református felekezetűeké látványosan nőtt? (El tudná-e bárki képzelni, hogy a görög nemzeti ünnepekre az ortodox egyházi méltóságok mellett meghívást kapjanak a katolikusok is, vagy hogy a Görögség Háza udvarán húsvétkor katolikus misét celebráljanak?) Hova lett a főváros görög ifjúsága? És egyáltalán: Hol voltak idáig az újak? Mi vezetett hirtelen a görög identitásuk megerősödéséhez?

Az okok között feltétlenül megemlíteném a következőket:

- Országos jelenség, hogy a főváros és nagyvárosok lélekszáma nagyobb mértékben csökken a kisebb településekénél.

- A budapesti görögség jelentős része kolóniákban, lakótelepeken élt. Az ott felnövekedett ifjú-középkorú generáció bizonyára meghatározó számban a Pest megyei agglomerációba költözött. Valószínűleg ezzel magyarázható a Pest megyei görög nemzetiséghez tartozók körében nagyobb arányban reprezentált fiatal korosztály. Hasonló jelenség a megyei jogú városokban is végbemehetett.

- A növekvő számú katolikus és református görögök jelensége bizonyára olyan személyekre utal, akik az anyaországgal, a hazai görög közösséggel és görög hagyományokkal csak távoli kapcsolatban állnak.

Megítélésem szerint az önkormányzati rendszerrel és parlamenti képviselettel járó előnyök kiaknázásának lehetősége meghatározó mértékben járult hozzá a görög nemzetiséghez tartozók számának látványos emelkedéséhez. Talán rosszindulatú a feltételezésem, miszerint nemcsak a 2022-es szám, de már a 2011-es is túlzó volt. A népességnövekedés okai között véleményem szerint érdemes keresni a személyes érdekekhez fűződőket is. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a görög nemzetiségi szószóló több sajtóorgánumnak adott nyilatkozatait, miszerint két hónapjába került, míg többedmagával beutazta az országot, és sokakat meggyőzött arról, hogy a népszámlálás során vallják magukat görögnek. Ha ez bő 10 éve egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistelepülésen sikerrel járt, akkor sokszoros erőforrást igénybe véve, sokszorosan sikerülhetett idén is.

2022. október 20-ai bejegyzésemben beszámoltam a szószólóválasztásról, a szószólói kampányról, Koranisz Laokratisz megválasztott görög nemzetiségi szószóló tevékenységéről, a munkáját segítő stábról és költségeiről.

2023 júniusában újabb adatigényléssel fordultam az Országgyűlés Hivatalához. Az új adatok alapján bemutatom a szószóló szakértői hátterét, majd pedig az elsődleges feladatát: a törvényhozásban folytatott munkáját. A tájékoztatásom végén a ráfordított költségek és az elvégzett munka arányában – szubjektív értékelésem alapján – megállapítom a görög nemzetiségi szószóló munkájának hatékonyságát és hasznosságát.

ELŐZMÉNYEK

Mint arról az első beszámolómban írtam, 2022. októberi állapot szerint a szószóló munkáját 6 munkatárs segítette munkavállalói szerződéssel, 2-3 pedig megbízásival. A szószóló bére akkor 1,58 millió Ft volt havonta, az éves költségkerete pedig kb. 68 millió Ft. Tehát a szószóló költségvetési súlya (kb. 100 millió forint évente) többszöröse az összes települési görög nemzetiségi önkormányzat működési támogatásának. A görög nemzetiségi szószóló közel annyi pénzébe kerül a magyar adófizetőknek, mint a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, annak hivatala, valamint az Ellinismos folyóirat fenntartása összesen.

2022-ben Koranisz Laokratisznak nem volt parlamenti felszólalása, a bizottsági munkája pedig elenyésző volt. A féltucatnyi felszólalásából a legfontosabbnak az tekinthető, amely során elhatárolódott Bakirdzi Kalliopitől, aki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán Magyarország ellen pert nyerve a magyarországi nemzetiségi képviselet hiányosságait tárta fel: ezzel kapcsolatban a HVG cikke.

A GÖRÖG NEMZETISÉGI SZÓSZÓLÓ SZAKMAI STÁBJA ÉS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEI 2023-BAN

Koranisz Laokratisz - akinek a tiszteletdíja októberhez képest közel 300 ezer forinttal, 1,86 millió forintra emelkedett - a Fehér házi hivatalán kívül Beloianniszban és Debrecenben bérel irodát. Beloianniszban a községi önkormányzattól havi 187.500 Ft-ért, Debrecenben a Referendum Kft. székhelyét havi 334.010 Ft-ért, a nyilvános szerződési kivonat szerint 14.696.440 Ft összértékben. A vállalkozás tulajdonosa Tzorbatzoblou Orestis, a Debreceni Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának képviselője.

7 személyt foglalkoztat munkavállalói szerződéssel, akik közül a legmagasabb fizetést az egyházi ügyekért felelős titkársági referens kapja, havi 600.000 Ft értékben. Rajtuk kívül megbízási szerződéssel foglalkoztat még egy magánszemélyt, valamint a Penna & Patendula Bt-t, utóbbit havi 930.000 Ft értékben.

A szószóló a működési, illetve ellátási keretéből rendezvényeket is támogat, amelyek közül a legjelentősebb az El Greco-kiállítás reprezentációjáért kifizetett 1.017.554 Ft-os költség volt.

A GÖRÖG NEMZETISÉGI SZÓSZÓLÓ TEVÉKENYSÉGE 2023. ELSŐ FÉLÉVÉBEN

Felszólalások a Parlament plenáris ülésein: nem voltak.

Felszólalások a Parlament Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában a bizottsági jegyzőkönyvek alapján:

2023.02.27.

„Konferenciaszerű, köszönjük Magyarország…” rendezvényt javasol a Felsőházban , amelyen minden nemzetiség 5-10 percben bemutatná, mit ért el az elmúlt 30 évben. „De persze lehet egy olyan megemlékezés, hogy találunk egy másik terepet, mondjuk… Nem mondom. Ennyi.”

2023.03.06.

Beszámol róla, hogy a maga és a szószólói kabinet nevében részvétét fejezte ki a tragikus görögországi vonatbaleset miatt a görögországi és ciprusi nagykövetség felé. Egyperces felállást kér.

2023.03.28.

A Homo Oecologicus Alapítvány „Nemzetiségi Önkormányzati és Civil Akadémia” című tanulmánykötetével kapcsolatban elmondja, hogy abba beleolvasott, az a véleménye szerint „ledegradálja az itt lévő görögöket, mintha a ’49-es polgárháborút követően lennénk mi itt … nem ötven éve vagyunk mi görögök Magyarországon, hanem több mint 200 éve”. Javasolja, hogy az országos önkormányzati elnökökkel közösen a szószólók javítsák ki a hibákat.

Az ELTE-n folyó újgörög filológiai képzéssel kapcsolatban oktatói státuszhiányról szól: "nálunk görögöknél nagy-nagy probléma idestova tíz éve, hogy megtagadja tőlünk az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahol folyik a görög nyelvoktatás, hogy finanszírozza a második, úgymond szakoktatónak a működését, és így nem tudjuk akkreditálni a görög nyelvet”.

2023.04.11.

Jelen van, nincs hozzászólása.

2023.04.18.

Nincs jelen.

2023.05.02.

Jelen van, nincs hozzászólása.

2023.05.10.

Jelen van, nincs hozzászólása.

2023.05.15.

Jelen van, nincs hozzászólása.

2023.05.22.

A jegyzőkönyv még nem elérhető.

2023.06.05.

A jegyzőkönyv még nem elérhető.

A jegyzőkönyvekből is kitűnik, hogy Koranisz Laokratisz parlamenti munkája még a ciklusának első félévénél is szerényebb volt. A szószóló lényegesen tevékenyebb az Országgyűlés falain kívül. Sokat igyekszik tenni Beloiannisz település fejlődéséért, és nem kevésbé a kormányzati elvárások közvetítése érdekében. (A kampány során megfigyelt politikai bartelről az első beszámolómban már írtam.)

A kormányzati kegyek elnyerése érdekében végzett tevékenységei közül 2 esetet emelnék ki: (1) a pedagógussztrájk során demonstráló görög pedagógusok közvetett számonkérése, majd pedig az iskola megbüntetése, (2) az Ukrajnának nyújtandó uniós segítség feltételekhez kötésének javaslata. Részletesebben:

(1) Koranisz Laokratisz több levelében is figyelmeztetett arra, hogy a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Görög Nyelvoktató Iskola oktatóinak részvétele a demonstrációkban nem helyes, majd pedig ugyanezen oktatási intézmény nyári táboroztatási pályázatait a Miniszterelnökség felé támogatásra nem javasolta. A projekt ellehetetlenítése példa nélküli, és nagy számban váltotta ki a szülők felháborodását: több mint 250-en írták alá az ezzel kapcsolatos petíciót. 

(2) Saját facebook-beszámolója szerint: „Április 4-én az Országházban tanácskozott az Európai Ügyek Bizottsága. A napirendek között szó esett az ukrán-orosz háborúról, valamint annak magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól. Az előadó Dr. Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt, aki megemlítette, hogy az Európai Unió Tanácsa javasolja Ukrajna kétmilliárd eurós támogatásának további 3,5 milliárd euróval történő emelését. Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló erre reagálva javasolta az államtitkárnak a támogatások feltételekhez kötését. A nemzetiségi szószóló álláspontja szerint a támogatást a nemzetiségek anyanyelvhez- és kultúrához való alapjogának biztosítása mellett kellene megadni.”

ÖSSZEGZÉS

Koranisz Laokratisz a hozzá intézett adatigénylésekre, kérdésekre nem reagál. Nem ad magyarázatot többek között arra, milyen feladatot lát el a 9 munkatársa, kik azok személyesen, mi indokolja a debreceni iroda bérlését az országos görög önkormányzat képviselőjének vállalkozásától, stb. A rendelkezésre álló tények és információk alapján nem túlzás azt a feltételezést megerősíteni, hogy a szószóló a forrásait a saját érdekkörének fenntartására fordítja: az állami források (bérek, működési költségek, kampánypénz, pályázati pénzek stb.) jelentős része azon szűk körhöz jut, akik megállapodásával válhatott Koranisz Laokratisz szószólóvá. A szószólótól bérezésben, kiemelt támogatásban, bérleti díjban vagy egyéb előnyben részesül a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata testületének közel a fele. Azok a képviselők, akik az üléseket rendszeresen bojkottálják, amivel az országos önkormányzat munkáját blokkolják.

Fentiek alapján úgy vélem, hogy a görögök esetében a törvényhozási képviselet lehetősége inkább káros. Az esetünkben az etnobiznisz a Parlamentből irányított.

A képek többsége a szószóló hivatalos közösségi oldaláról származik, ahonnan engem letiltott.

SZÓSZÓLÓVÁLASZTÁS ÉS SZÓSZÓLÓI KAMPÁNY

A szószólóválasztás módja

A nemzetiségi szószólókat az országgyűlési választások során választják meg a nemzetiségi listákról. Minden országos nemzetiségi önkormányzat egy-egy listát állít össze. Szószóló az lesz, aki a lista élén áll. A megválasztásához elegendő egyetlen szavazat. Nemzetiségi listára az szavazhat, aki regisztrált a nemzetiségi névjegyzékben, és azon belül feltüntette, hogy az országgyűlési választáson is nemzetiségi listára kíván szavazni. Ebben az esetben nem szavazhat pártlistára. Tehát nemzetiségenként egyetlen lista van, az azon szereplő jelöltek sorrendje adott. A nemzetiségi választópolgár ennek megfelelően szavazhat az egyetlen listára, amelynek vezetője abban az esetben lehet nemzetiségi országgyűlési képviselő, amennyiben megszerzi az egy képviselői mandátumhoz szükséges szavazatok egynegyedét (kedvezményes mandátum), más esetben nemzetiségi szószóló lesz belőle. A 2022. évi országgyűlési választások során egyedül a német nemzetiség tudott nemzetiségi képviselőt választani. A görög nemzetiség szószólója – az intézmény fennállásának harmadik ciklusában – immár második alkalommal Koranisz Laokratisz.

Kép forrása: www.nepszamlalas2022.hu

Választási kampány

Az országos nemzetiségi önkormányzatokat listaállítókként ugyanúgy megilleti a kampánytámogatás, mint a pártokat. A nemzetiségi kampány különlegessége a pártkampánnyal szemben az, hogy mivel a nemzetiségi közösségek nemzetiségenként egyetlen listára szavazhatnak, nincs valós verseny. És mivel a szószólóválasztáshoz elegendő egyetlen érvényes szavazat, valójában kampányolni sincs mi mellett. Hacsak a mellett nem, hogy a választópolgárok pártlista helyett nemzetiségi listára szavazzanak, ugyanis a kampánytámogatás nagysága annak a függvénye, hogy a nemzetiségi névjegyzékben hányan jelölték be azt, hogy nemzetiségi listára szavaznának. Emlékeztetőül: a német nemzetiségi közösség képviseletében kedvezményes mandátumhoz az a Ritter Imre jutott, aki ugyanilyen minőségében, a korábbi ciklusban beült a Fidesz-frakcióba, ahol a legnagyobb frakciófegyelemmel szavazott meg nemzetiségeket nem érintő törvényjavaslatokat, tehát nem túlzás azt mondani, hogy tulajdonképpen kedvezményes mandátumhoz akkor a Fidesz jutott.

A görög nemzetiségi szószóló kampánya

A Koranisz Laokratisz vezette nemzetiségi lista érdekessége, hogy az országos képviselői testület egyes beloianniszi képviselőin kívül azt azok támogatták, akik korábban a megválasztott szószóló ellenfeleinek számítottak. Így például kampányfelelős az a Kukumzisz György lett, aki a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának korábbi elnökeként nem ismerte el Koranisz Laokratiszt az első ciklusban legitim szószólónak, és aki az országgyűlés elnökénél még bejelentést is tett vele szemben. (Kukumzisz György önkormányzati elnökségének ideje alatt a kulturális nemzetiségi támogatások háromnegyede a szállodai vállalkozásához kerültek, ahogy történt az a 2019-ben zarándokútra nyert 1,2 millió forinttal is. Az a görög közösségben meghirdetésre nem került, ellenben három ismert KDNP-és politikus is a kicsiny delegációval tartott.)

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata 2022-ben 12 millió forint kampánytámogatásban részesült. Az önkormányzati testület többsége kampányfelelősnek Kukumzisz Györgyöt választotta. Azonban a támogatás felhasználása során anomáliák merültek fel, amelyek következtében néhány jelentősen túlárazott, illetve fiktív szolgáltatásokat tartalmazó számla kifizetését az önkormányzati elnök, Hristodoulou Konstantinos megtagadta, így több mint 7 millió forint került vissza az állami kasszába. Ezekről az elnök az önkormányzat folyóiratában részletesen beszámolt, a számlákat és azokhoz tartozó megállapodásokat pedig nyilvánosságra hozta az önkormányzat honlapján.

A kampány során nem volt igazolható sem a beloianniszi, sem a miskolci, sem a debreceni rendezvények számla, illetve szerződés szerinti teljesülése. A debreceni és miskolci rendezvényről például félmillió forint értékben számlát bocsátott ki az ottani görög nemzetiségi önkormányzat elnökének és egyben az országos önkormányzat képviselőjének (aki ráadásul a nemzetiségi listán is szerepelt) vállalkozása, majd azt visszavonta, miután egy másik szolgáltató számlája tartalmazta az ő által is kiszámlázott szolgáltatásokat. Sőt, a kampányfelelős a debreceni rendezvényt egy korábbi táncház fotóival igyekezett dokumentálni.

A kampányrendezvényként elszámolni kívánt korábbi debreceni táncház fotója.

A kötelezettségvállalás megtagadása miatt a debreceni és miskolci rendezvény (25-30 fő jelent meg) lebonyolításáról 4,2 millió forint értékben számlát benyújtó vállalkozás pert indított, a szószóló által azóta havi busás javadalmazással tanácsadóként foglalkoztatott önkormányzati képviselő, Moumoulidis Ioannis pedig fegyelmi eljárást kezdeményezett az országos görög önkormányzat elnökével szemben.

Érdemes Koranisz Laokratisz kampányának pártpolitikai aspektusára is pár szó erejéig kitérni: a szószólójelölt a pár perces kampányfilmjében, a beloianniszi bemutatkozása során köszönetet mond a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjének, akinek a választási plakátjára a kisfilm hosszasan fókuszál (2:40-2:50).

Arról a Tessely Zoltánról van szó, aki facebook-oldalán köszönetet mond Koranisz Laokratisznak, hogy ő görög nemzetiségi szószólójelöltként támogatja. A szószólójelölt a fényképes támogató nyilatkozatában többek között azt írja, hogy az említett pártpolitikus „a magyarországi görög nemzetiség elismerését és tiszteletét is kivívta”.

Koranisz Laokratisz kampánya, illetve a kampánytámogatás felhasználásának módja a hazai görög közösség köreiben mély felháborodást keltett.

A SZÓSZÓLÓI MUNKA ÉS ANNAK KÖLTSÉGE

A szószólók törvény adta lehetőségei

A nemzetiségi szószólók elsődleges feladata az adott nemzetiség képviselete a parlamentben. Bizonyos keretek között felszólalhatnak a plenáris üléseken, sőt, nemzetiségeket érintő határozati javaslatokat is tehetnek. Továbbá kérdést intézhetnek a Kormányhoz és a Kormány tagjaihoz, valamint az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez. Munkájukat azonban – gyakorlat szerint – elsősorban a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságán keresztül végzik.

A görög nemzetiségi szószóló költségvetési lábnyoma

A szószólók javadalmazására a képviselőkkel azonos szabályok vonatkoznak. Havi tiszteletdíj mellett megilleti őket egy berendezett iroda az Országgyűlés irodaházában, további irodabérlési lehetőség, üzemanyagkártya és mobiltelefon/internet-szolgáltatás igénybe vétele, továbbá rendelkezésükre áll egy adott működési, ellátási, és alkalmazotti keret.

Koranisz Laokratisz a Parlament honlapján közzétett tiszteletdíjon kívül az alábbi költségkeretekre jogosult havi, bruttó összegben:

Tiszteletdíj: 1.579.680 Ft
Alkalmazotti keret: 2.632.800 Ft
Működési keret : 1.316.400 Ft
Ellátási keret: 658.200 Ft
Irodabérleti keret: 921.480 Ft
Üzemanyag keret: 80.567 Ft
Telefon és internet: 65.820 Ft
A keretmaradvány a jövő évi működési költségkeretbe kerül átcsoportosításra.

Tehát a görög nemzetiségi szószóló működése és tevékenysége évi közel 100 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek. Az összeg körülbelül akkora, mint amekkorával a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, annak Hivatala és az önkormányzat folyóirata összesen gazdálkodik. Több mint kétszer akkora, mint amekkora a Görög Intézet és a beloianniszi Nikosz Beloiannisz Művelődési Ház költségvetése, valamint többszöröse, mint az összes magyarországi görög települési önkormányzat együttes működési támogatása.

A görög nemzetiségi szószóló eddigi parlamenti munkája

Koranisz Laokratisz az első parlamenti szószólói ciklusa során (2014-2018) két alkalommal szólalt fel plenáris ülésen. A jelenlegi, második ciklusának ideje alatt még nem szólalt fel. Az eddigi 11 bizottsági ülésből kettőn kért szót.

Először 2022. május 19-én az ülésen résztvevő, akkori miniszterjelölt Semjén Zsolthoz szólt, akinek többek között köszönetet mondott azért, hogy helyére került a hite és a vallása.

Másodszor 2022. június 20-án egy meg nem nevezett helyi két tannyelvű iskola támogatása érdekében szólt a bizottsági elnökhöz.

Az első felszólalásáról annyit, hogy aki a görög közösségben ismeri Koranisz Laokratisz világnézeti beállítottságát, az megmosolyogja a hálaadás tartalmát, a másodikról pedig annyit, hogy nem létezik Magyarországon helyi két tannyelvű görög iskola. Amire a szövegkörnyezet alapján gondolhatott, az a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató iskola, amely sem nem helyi, sem nem két tannyelvű.

Sajnos a görög nemzetiségi szószóló azon nyilvános állítását, miszerint miniszterelnök fajelmélettel kapcsolatos gondolatainak megvitatását – a kérésemre – felvetette volna a bizottságban, a jegyzőkönyvek nem támasztják alá.

A görög nemzetiségi szószóló működésének eddigi költsége

Koranisz Laokratisz az Országgyűlés Irodaházán kívül Beloiannisz Község Önkormányzatától bérel irodát havi 187.500 Ft értékben. Az interneten esetleges nyitva tartással vagy ügyfélfogadással kapcsolatban nem található információ. (Az iroda létezéséről sem.) A szószóló az ezzel kapcsolatban hozzá intézett megkeresésemre (3 hét alatt) nem reagált.

A szerény parlamenti aktivitásához képest (kettő bizottsági felszólalás) nagyon komoly stábra támaszkodik. 6 személyt foglalkoztat munkavállalói szerződéssel, és további 2-3 személyt megbízási szerződéssel. Ezen foglalkoztatások bérezése nyilvános.

Munkavállalói szerződéssel foglalkoztatottak:

1. Szószólói asszisztens, havi bruttó 300.000 Ft
2. Görög-magyar, magyar-görög fordító, havi bruttó 100.000 Ft
3. Titkársági referens, havi bruttó 140.000 Ft
4. Kulturális ügyekért felelős titkársági referens, havi bruttó 500.000 Ft
5. Egyházi ügyekért felelős titkársági referens, havi bruttó 600.000 Ft
6. Szószólói tanácsadó, havi bruttó 600.000 Ft

Megbízási szerződéssel határozott időre aktuálisan 2 személy van foglalkoztatva:

1. Havi bruttó 930.000 Ft ellenében többek között az alábbi feladatok ellátására: a közösségi megjelenések előkészítése, javaslatok kidolgozása elsődlegesen a nemzetiségeket érintő jogszabályok vonatkozásában, hivatalos levelek megszövegezése, találkozók megszervezésé.
2. Havi bruttó 300.000 Ft ellenében többek között az alábbi feladatok ellátására: jogi szakértés, a nemzetiségek jogait érintő, valamint turisztikai tárgyú törvényjavaslatok nyomon követése.

Szeptemberben további egy fő volt 300.000 Ft megbízási díj ellenében foglalkoztatva népszámlálással kapcsolatos feladatok ellátására.

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának közgyűlésén 4 fő lett megnevezve a „szószólói kabinet” munkatársaként. Kollatos Jorgosz, Moumoulidis Ioannis, Politidu Márta, valamint egy, a szószóló munkáját az első ciklusában segítő szakember. Kollatos Jorgos a kulturális ügyekért felelős titkársági referens, Politidu Márta feltételezhetően az egyházi ügyekért felelős titkársági referens, Moumoulidis Ioannis pedig bizonyára a szószólói tanácsadó. Politidu Márta politikai körökben befolyásosnak mondott üzletasszony, fodrász, aki a magyar érdemrend lovagkeresztjét vehette át 2019-ben Semjén Zsolttól, és a kormányzati források hozzájutásához, valamint az ortodox egyházzal ápolt baráti kapcsolat fenntartása miatt tarthatják értékes személynek. Moumoulidis Ioannis az országos görög önkormányzat azon képviselője, aki a „szószólóválasztás” során közös nevezőre hozta a korábbi ellenségeket annak érdekében, hogy többséget alkossanak a megválasztott szószóló mögött, s aztán az ezzel járó előnyökből profitáljanak. Egyben ő a szószólói kampánytámogatás teljes kifizetését megtagadó önkormányzati elnökkel szemben létrejött frakció vezetője is. (Moumoulidis az országos önkormányzatba történő megválasztását megelőzően sem a nemzetiségi önkormányzati, sem a nemzetiségi civil életben nem mutatott aktivitást. 2019-es kampánya során azzal keltett feltűnést és nyert szimpátiát a közösségben, hogy a leghangosabban lépett fel az általa bűnözőnek nevezett akkori elnökkel Kukumzisz Györggyel szemben, a beruházásait korrupcióval, a választási szereplését csalással összefüggésbe hozva. Aztán varázsütésre megvilágosult, az ő szavaival élve: "Van az a pénz, ami megmozgatja a silány embereket."

A „szószólói kabinet” további 4-5 fő fizetett tagjának feladatköréről, személyéről a szószóló tájékoztatást ugyancsak nem ad, az valószínűleg a bemutatott kabinettagok előtt is ismeretlen. Két dolog vélelmezhető: a szószóló a számára biztosított működési és alkalmazotti keretből jutalmazza a szószólóvá választását elősegítő képviselők egyikét-másikát, illetve az idegenforgalmi vállalkozásával kapcsolatos munkákat fizeti meg belőle, hiszen például a fentebb hivatkozott turisztikai tárgyú törvények figyelése semmiképpen sem kapcsolódik a szószólói tevékenységek körébe.

ÖSSZEGZÉS

A magyarországi nemzetiségek parlamenti képviselete több sebből vérzik. A „szólóválasztás” módja erősen aggályos, hiszen nemzetiségenként egy szószólói lista születik, amelyen a jelöltek sorrendje adott. Pusztán fogalmilag is lehetetlen létező egyből egyre szavazni úgy, hogy ezáltal a nemzetiségi választópolgár a pártlistára történő szavazati jogosultságáról is lemond.

A görögök esetében a szószóló inkább szolgál politikai érdekeket a görög közösség felé, mint ahogy szolgálná a görögökét a Parlamentben. Működése tetemes költségeket ró az adófizető magyar állampolgárokra, amely nem átlátható, és teljesítménye sem mérhető. A szószólói pozíció mindenek előtt arra jó, hogy az általa megnyíló anyagi és kapcsolati lehetőségekből egy szűk érdekkör profitáljon. Ezt tapasztalva a görög nemzetiségi közösség az őt képviselni hivatott személyektől és szervezetektől elfordul, amivel párhuzamosan, és élve a törvény adta lehetőségekkel, egy képviselhető, alternatív "filhellén" közösség jön létre.

A szószóló költségeivel kapcsolatos pontos adatok az Országgyűlés Sajtóirodájának tájékoztatása szerint:

Azon nemzetiségi névjegyzékben szereplő magyar választópolgárok, akik április 3-án urna elé járulnak, két opcióval találkozhatnak: nemzetiségi listára szavaznak, vagy pedig pártlistára. Vagy-vagy. Akik a regisztrálásuk során bejelölték azt a rubrikát is, hogy az országgyűlési választáson is akarnak nemzetiségi listára szavazni, ne lepődjenek meg azon, hogy nem szavazhatnak pártlistára.

Melyikre érdemes szavazni?

Aki elégedett a nemzetiségeket érintő választási rendszerrel, a parlamenti képviselet módjával, vagy éppen az országos önkormányzat által felállított nemzetiségi listával, az szavazzon nemzetiségi listára! Válassza az egyetlen létezőből az egyetlen egyet! Aki viszont pártállam helyett valódi köztársaságban hisz, a despotizmus helyett demokráciát építene, az törölje a regisztrációjának azon opcióját, hogy a nemzetiségi listára történő szavazás hatályát az országgyűlési választásokra is kiterjeszti.

Mit kell ehhez tenni?

1. lépés: A nemzetiségi nyilvántartáshoz az alábbi linkre kattintsunk:

https://www.valasztas.hu/nemzetisegi-nevjegyzekbe-vetel-iranti-kerelem-benyujtasanak-szabalyai

2. lépés: Kattintsunk az „online a honlapunkon” feliratra. Ekkor Az ügyfélkapus belépő oldal nyílik meg.

3. lépés: Jelentkezzünk be az ügyfélkapunkon! Ott kattintsunk a KITÖLTÉS gombra!

4. lépés: Adjuk meg a kért adatokat, és kattintsunk a TOVÁBB gombra!

5. lépés: Jelöljük be a T(B) rubrikát! Ebben az esetben az országgyűlés választáson pártlistára szavazunk, de az önkormányzati választáson továbbra is szavazhatunk nemzetiségi jelöltre és listára.

6. lépés: Értelemszerűen. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy annak idején mit jelöltünk be, de mindenféleképpen szeretnénk pártlistára szavazni, akkor is érdemes ezt végigcsinálni.

Hogy jobban teljesíthessünk!

Purosz Alexandrosz

A Magyar-Görög Üzleti Tanács az egyik legrégebbi görög vonatkozású magyarországi szervezet. 1998-ban alapították többek között azzal a céllal, hogy az európai együttműködési mechanizmusokat segítse, azokon belül Görögország közösségi tagságát, valamint Magyarország csatlakozási perspektíváját támogassa. Tagjai természetes személyeken kívül bejegyzett jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehettek. A szervezet tízévnyi működést követően gyakorlatilag eltűnt. 2008 és 2018 között éves beszámolókat nem készített, pénzforgalma nem volt, és az adószámát is elveszítette.

Az Üzleti Tanács 2018-ban új elnökséget választott, amely új alapszabályt fogadott el, az elnök 10 évre visszamenőleg nullás beszámolókat írt alá. Annak ellenére, hogy a görög nemzetiségre való hivatkozás az új alapszabályába sem került bele, és az egyesület adószámot csak 2019 novemberében kapott, 2019 szeptemberében a Fővárosi Választási Bizottság a választásokhoz nemzetiségi jelölőszervezetként regisztrálta. Nemzetiségi státuszát a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is jóváhagyta, és a 2021. évi nemzetiségi pályázatokon, annak ellenére hogy a kétkörös szakmai bírálat során 0 Ft-os támogatási javaslatot kapott, azt felülírva a Miniszterelnökség jelentős pályázati támogatásban részesítette úgy, hogy 500 ezer Ft-ot abból a 3 millió Ft-ból juttatott neki, amelyet a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesületétől elvett.

Az Üzleti Tanács jelölőszervezeti nyilvántartásba vételét követően a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma napok alatt több száz fővel bővült. A tíz évig nem mutatkozó szervezet a választáson igen jól szerepelt, főleg azokon a településeken, ahol a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma magasabb a 2011-es népszámlás során az adott településen élő, görög nemzetiséghez tartozók számánál. A 15 fős országos testületbe 4 jelöltje került be, akik közül ketten a saját körzetükben mindössze 5, illetve 7 szavazatot kaptak.

Az Üzleti Tanács nagyon jól szerepel az állami kitüntetésekre, illetve díjazásokra történő ajánlások terén is. Az elnök kijelentése szerint minden jelöltje díjazott lesz, ami a gyakorlatban igazolható.

Az Üzleti Tanács elnöke Kukumzisz György, aki egy időben volt a legnagyobb görög civil szervezet elnöke, az országos görög önkormányzat elnöke, a nemzetiségi pályázatok kurátora, illetve tulajdonosa annak a szállodának, amely az elnöksége alatt elnyert több mint 100 millió forintnyi kulturális pályázatból fizetett szolgáltatások legtöbbjéről számlát adott. Az elnöksége alatt úgy a pénzügyi bizottság, mint egy belső bizottság, valamint képviselőkből alakított ad hoc bizottság számtalan szabálytalanságra hívta fel a figyelmet, amelyek egyikének sem lett következménye.

A szervezet alapszabálya 2021. december 7-én jogerőre emelkedve harmadszor is módosításra került. A módosított okirat immáron említést tesz görög nemzetiségről is, aminek értelmében a jelzett időponttól, de nem korábban, az egyesület nemzetiségi szervezetnek tekinthető.

 Az Üzleti Tanácsnak sem honlapja, sem olyan közösségi oldala nincs, amelyből tájékozódni lehetne a tagjainak számáról, a közgyűlési vagy elnökségi határozatairól, tevékenységéről. Viszont a gazdálkodásával kapcsolatos, és azon keresztül a tevékenységére utaló adatokat a www.birosag.hu oldalon nyilvános 2020. évre vonatkozó éves beszámolója tartalmazza. Ebből a következő állapítható meg:

A Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács összes bevétele 2020-ban 0 Ft volt, amiből értelemszerűen a tagdíjból és 1%-os SZJA-felajánlásból származó bevétel 0 Ft. Az összes kiadás 164 ezer Ft volt, az egyetlen megjelölt alapcél szerinti tevékenységből következtethetően ez rászoruló idős emberek támogatása lehetett. A hat közhasznúságú mutató mindegyike nemleges, ami azt jelenti, hogy úgy az erőforrás-ellátottság, mint a társadalmi támogatottság tekintetében a szervezet a legkisebb mértékben sem felel meg a közhasznúság feltételeinek.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a jelenleg legbefolyásosabb görög nemzetiségi szervezet működésének támogatóit nem annyira a civil, mint inkább az állami szférában kell keresni. A Fővárosi Választási Bizottság és a Bethlen Gábor Alapkezelő egy olyan egyesületet vett nyilvántartásba nemzetiségi szervezetként, amelynek az alapszabálya nem tud nemzetiségekről, a Miniszterelnökség pedig egy olyan egyesületnek nyújt támogatásokat, illetve fogad be tőle kitüntetési ajánlásokat, amely nem hordozza magán a civil szervezet ismérveit.

Purosz Alexandrosz

Hivatkozások:

https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke

https://syllogosjeloltek.blog.hu/2019/10/10/hivatalos_dokumentum_igazolja_nem_nemzetisegi_szervezet_az_uzleti_tanacs

https://syllogosjeloltek.blog.hu/2019/10/01/sulyos_hianyossagok_es_torvenysertesek_valamennyi_vizsgalt_beruhazasi_es_felujitasi_projektnel_2011

https://syllogosjeloltek.blog.hu/2019/09/30/a_torvenyesitett_csalas_es_a_magyarorszagi_gorogseg

https://syllogosjeloltek.blog.hu/2019/09/27/riport_moumoulidis_ioannisszal

https://syllogosjeloltek.blog.hu/2019/09/26/t_a_j_e_k_o_z_t_a_t_o

https://syllogosjeloltek.blog.hu/2019/09/24/_z_mgoo_eseti_bizottsaganak_jelentese_az_onkormanyzat_gazdalkodasarol

https://purosz-alexandrosz-mgoo-szegedi-kepviselo.blog.hu/2021/04/29/bizanc_szive_es_bizantinizmus

https://purosz-alexandrosz-mgoo-szegedi-kepviselo.blog.hu/2021/01/26/gondolatok_a_gorog_szervezetek_mukodeserol

https://purosz-alexandrosz-mgoo-szegedi-kepviselo.blog.hu/2020/12/19/kit_es_mit_kepvisel_az_orszaggyules_gorog_nemzetisegi_szoszoloja

https://purosz-alexandrosz-mgoo-szegedi-kepviselo.blog.hu/2020/11/24/a_hazai_gorogseg_a_szamok_tukreben

https://purosz-alexandrosz-mgoo-szegedi-kepviselo.blog.hu/2020/10/05/penzszerzes_vagy_tamogatas

https://purosz-alexandrosz-mgoo-szegedi-kepviselo.blog.hu/2020/03/03/besugasok_jelentesek_es_megfelemlites_a_hazai_gorogseg_koreiben

https://purosz-alexandrosz-mgoo-szegedi-kepviselo.blog.hu/2020/03/02/kettos_szamlazas_a_bizanc_szive_cimu_projekt_kapcsan

https://hvg.hu/itthon/20191006_Algorogok_a_faloban__visszaelesgyanus_esetek_a_nemzetisegi_valasztason

http://www.szegedigorogok.hu/a-szegedi-gorog-nemzetisegi-onkormanyzat-es-a-csongrad-megyei-gorogok-kulturalis-egyesulete-kozlemenye/

https://szegeder.hu/beszolt-a-kormanynak-a-facebookon-nem-kapott-tamogatast-az-egyesulete/