Olyan gondolatok hallatán, hogy …

• el kell tüntetni a Rizospastis újságokat a Vécsey utcából, mert mi lesz, ha véletlenül jön valaki a minisztériumból és meglátja a sarlót és kalapácsot,
• az Ellinismos folyóirat cikkei szerkesztésénél tudni kell azt is, hogy azt a támogató is olvassa,

és azt a kétségbeesést látva, amely az aggályaim megfogalmazását kísérte a nemzetiségi pályázatokkal kapcsolatban, mivel hogy azok nem nemzetiségi, hanem hitéleti tevékenységek támogatását nevezték meg prioritásként, elgondolkodhatunk azon, hogy a civil és önkormányzati szervezeteink képviselői, valamint a szószólói kabinet tagjai közül egyesek kit is képviselnek. A görög közösséget, vagy a saját karrierjük érdekében, a görög közösségre hivatkozva más érdekeket szolgálnak?

A fentiek magyarázhatók lennének emberi gyengeséggel és elvtelenséggel. Nem mindenki alkalmas arra, hogy egy közösségi felelősséget a nyakába vegyen.

Azonban az autokratikus rendszerekre jellemző besúgásokra, jelentésekre és a megfélemlítésre nem lehet mentség.

Többen emlékezhetnek arra, hogy 2017 nyarán a Syllogos küldöttválasztó gyűlésén két hölgy tartott hangos performanszot, amelynek során, valamilyen igazolványt felmutatva, kommunista gyűlésnek minősítették a rendezvényt, a résztvevőket pedig feljelentéssel fenyegették.

A két hölgy közül az egyik nemrégiben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrtól a magyar-görög kapcsolatok fejlesztése, valamint a magyarországi görög kisebbség hagyományainak ápolása érdekében évtizedeken át végzett munkája elismeréseként.

Nem sokkal később Alexis Tsipras, akkori görög miniszterelnök látogatott hazánkba, aki a görög nagykövetségen fogadta az Országgyűlés akkori görög nemzetiségi szószólóját, valamint a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának akkori elnökét is. A találkozón téma volt a menekültválság magyarországi megítélése. A görög miniszterelnök próbálta megérteni a magyar álláspontot, amellyel kapcsolatosan a szószóló véleményt mondott. Nem sokkal később megjelent az országos önkormányzat elnöke által – de más írói stílusában megírt – aláírt, dr. Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének címzett levél, amely beszámolt, és egyben el is határolódott a nagykövetségen elhangzottaktól.

Az országos önkormányzat akkori elnöke és a magas állami kitüntetésben részesült hölgy egy évvel később a hamvaiból élesztettek fel egy üzleti szervezetet, amely a 2019. évi nemzetiségi választásokon jelölőszervezetté válhatott, annak ellenére, hogy az alapszabálya értelmében nem nemzetiségi szervezet. Valamilyen oknál fogva – más görög nemzetiségi szervezettel ellentétben – az illetékes választási szervezetek e fölött elsiklottak. Továbbá, az úr továbbra is tagja az országos önkormányzatnak, a hölgy pedig egyházügyi szakértője lett az Országgyűlés görög nemzetiségi kabinetjének.

A fenti két eset is igazolja, hogy a jó helyre küldött besúgói jelentések meghozhatják az eredményüket.

A jelentések sora nem ért véget. Mint azt fentebb írtam, az országos görög önkormányzatban jelentős megrökönyödést váltott ki azon indítványom, hogy fejezzük ki aggályunkat azzal kapcsolatosan, hogy a nemzetiségi pályázatokon egyházak is indulhatnak, valamint, hogy a kiírás szerint előnyt élveznek az egyházakkal közösen beadott pályázatok, valamint azok, amelyek teremtésvédelmi projektek megvalósítására és útmenti keresztek állítására irányulnak.

A napirend megvitatása során az Országgyűlés görög nemzetiségi szószólója a következőket mondta. Idézve a 2019. november 28-i jegyzőkönyvből:

„A Purosz úr által a Facebook-ra feltett írásokat az államtitkárság megkapta. Ezt az államtitkársággal meg fogjuk beszélni. Kérem, hogy a jövőben az összgörögséget érintő témákat ne a közmédiában vitassuk meg, beszéljük meg egymás között. Az összes szószólói szervezet nevet rajtam, hogy a görögök milyenek. Én az államtitkárral felvettem a kapcsolatot, megkapta az összes facebook-on megjelent anyagot, és most le fogom rendezni, ígérem, hogy nem lesz nagy téma.”

„Amit te leírtál, az más nemzetiségeknek sem tetszett, de nem a facebook-on tárgyalták meg. Az államtitkárság nemzetiségi és egyházi, ellenük beszélni nem lehet, tőlük kapjuk a pénzt.”

A jegyzőkönyve nem került bele, de szó volt arról is, hogy a képviselői levelezésünkben írtak is elkerültek a minisztériumra.

Azon később feltett kérdésemre, hogy ki az, aki a szószólói kabinetből az írásaimat továbbítja, a kabinetvezető írásban azt válaszolta, hogy senki, a szószóló azt mondta, hogy nem ő.

Sérültek-e a személyiségi jogaim? Mit keresnek az államtitkárnál egy zárt csoportban írt gondolataim? Ki az, aki jelentéseket tesz? Mit jelent az, hogy „ellenük beszélni nem lehet, tőlük kapjuk a pénzt”?

Az első három kérdésre csak sejtem a választ. Politidu Márta, egyházügyi szakértő (?!) nemrégiben az ügyvédén keresztül feljelentéssel fenyegetett a Syllogos zárt csoportjában tett, egyáltalán nem rágalmazó megjegyzésem miatt. Moumoulidis Ioannis, a pénzügyi, beruházási és vagyonkezelői bizottság elnöke szerint a Syllogos facebook-oldala ugyanúgy nagy nyilvánosságnak minősül a jogban, mintha a Syllogos Baross utcai székhelyén lennénk több száz ember társaságában.

A negyedik kérdésre viszont tudom a választ. Az államtól azért kapjuk a pénzt, hogy a görög nemzetiségi közfeladatainknak eleget tegyünk, és nem azért, hogy az államtitkárság vélt akaratának megfeleljünk!

Purosz Alexandrosz, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának képviselője (Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete – Syllogos)