BEVEZETŐ
Az alábbiakban KSH-adatok alapján azt mutatom be, hogyan változott a görög nemzetiséghez tartozók száma egy évtized alatt a teljes hazai népességhez képest korcsoportos, illetve megyei bontásban. Azzal, hogy mit jelent a „nemzetiséghez tartozás”, hogy azt milyen módszerekkel mérik, és hogy a görög esetében milyen problémák merülnek fel, a „GÖRÖG NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓ” ÚJRAGONDOLVA c. írásom foglalkozik.
Elöljáróban: A többi nemzetiség többségével ellentétben, a görög nemzetiséghez tartozók száma 10 év viszonylatában jelentősen megemelkedett. A KSH-szerinti „görög nemzetiséghez tartozók” egy technikai kategória, amely nem azonos azon személyek körével, akik a népszámlálás során úgy nyilatkoztak, hogy a görög nemzetiséghez tartozónak tekintik magukat (lásd a fentebb idézett írást).
Az alábbi KSH-adatok azt mutatják be, hogy…
I. a teljes népességhez képest hogyan változott a görög nemzetiséghez tartozók száma 2011 óta korosztályonként,
II. megyei bontásban hogyan változott a görög nemzetiséghez tartozók száma 2011-hez képest,
III. milyen a görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban, 2022-ben.
I.1. A teljes népesség korcsoport szerinti megoszlása
I.2. A görög nemzetiséghez tartozók korcsoport szerinti megoszlása
II.1. A görög nemzetiséghez tartozók száma megyei bontásban – 2011
II.2. A görög nemzetiséghez tartozók száma megyei bontásban – 2022
III.1. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 10 év alattiak
III.2. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 11-19 éves
III.3. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 20-29 éves
III.4. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 30-39 éves
III.5. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 40-49 éves
III.6. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 50-59 éves
III.7. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 60-69 éves
III.8. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 70-79 éves
III.9. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 80-89 éves
III.10. A görög nemzetiséghez tartozók korosztályos megoszlása megyei bontásban – 90 fölött
ÖSSZEFÜGGÉSEK
Míg a teljes magyarországi népesség, és köztük a legtöbb nemzetiséghez tartozók száma is csökkent 2011-hez képest, a görög nemzetiséghez tartozók esetében a folyamat ellentétes. Tíz év alatt több mint 30%-kal emelkedett a számuk, legnagyobb mértékben a 40 év fölöttiek körében – a 60 és 69 év közöttiek esetében több mint 130%-kal –, de a 40 év alattiaknál is több mint 10%-kal, ami azért különleges, mivel a teljes népesség körében ez utóbbi korcsoportban közel 20%-kos népességfogyás ment végbe.
Jelentős mértékben átalakult a görög nemzetiséghez tartozók lakhely szerinti megoszlása. Míg 2011-ben 50%-uk Budapesten élt, közel 80%-uk Budapesten, Pest megyében, Fejér megyében (Beloiannisz), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Miskolc) és Baranya megyében (Pécs), addig 2022-ben az ezen kívüli megyékben az arányuk már meghaladja a 30%-ot, továbbá a Pest megyeiek aránya a budapestiekéhez képest 26%-ról 42%-ra emelkedett. Tehát egyfelől megszűnt az egykori központok (Budapest, Beloiannisz, Miskolc, Pécs) dominanciája, másfelől jelentős mértékben megnőtt a kisebb településen lakók – részben a fővárosból és megyei jogú városokból kiköltözők – száma is.
Ami a korosztályos megoszlást illeti, a hagyományos földrajzi elhelyezkedésre leginkább a 80 év fölöttiek adatai utalnak: a polgárháború során Magyarországra került görögök közel fele még ma is Budapesten él. Ellenben a 20 év alattiak esetében a Pest megyeiek száma már közelíti a fővárosiakét.
Ha a „fiatalnak” tekinthető 30 év alattiakat nézzük, akkor közel 60%-uk Budapesten, Pest és Fejér megyében lakik, jóval kisebb, de még jelentősnek tekinthető számban Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád-Csanád megyékben, továbbá még kisebb, megyénként 2-3%-os arányban Győr-Moson-Sopron, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, Veszprém és Somogy megyékben.
Mielőtt azonban bármiféle végső konklúziót levonnánk, ne hagyjuk figyelmen kívül azt az alapvető tényt, hogy a népszámlálás adatai szerint a görög nemzetiséghez tartozók száma tíz év alatt 33%-kal emelkedett, ami az általános népességfogyási és asszimilációs környezetben óvatosságra int minket. A KSH-adatok mögött méréssel kapcsolatos módszertani anomáliák is húzódhatnak, nem is beszélve arról, hogy a nemzetiséghez tartozás megvallása - előnyként értelmezhető - kollektív jogokat biztosíthat.
