Purosz Alexandrosz írása

Az alábbi kutatás a KSH-nál és a NVI-nél fellelhető, illetve tőlük kikért adatok alapján igyekszik bemutatni a jelenkori magyarországi görögség sajátosságait, továbbá elemezni a 2019. évi nemzetiségi önkormányzati választások eredményét, rámutatva és számokkal alátámasztva, hogy a visszaélésre lehetőséget adó választási szabályok milyen torzulásokhoz vezettek.

Többek között a következő kérdésekre keressük a választ:

• Milyen szempontok szerint mutatja ki a KSH a magyarországi görög nemzetiségűek számát?
• Mekkora a különbség a 2001. évi és a 2011. évi népszámlálási adatok között? Az minek köszönhető?
• Milyen a magyarországi görögség területi eloszlása? Milyen tényezők befolyásolják a görögséghez való tartozás megvallását? Tekinthetők-e reálisnak a számok?
• Milyenek a magyarországi görögség életkori, iskolázottsági, foglalkoztatottsági viszonyai?
• Melyek a magyarországi görögség vallási és felekezeti sajátosságai?
• Milyen viszonyban állnak egymással a KSH adatai, valamint a nemzetiségi névjegyzékben szereplő számok?
• A 2019. évi önkormányzati választás milyen eredményeket hozott a jelölőszervezetre történő voksolás tekintetében, települési szintig lebontva?
• Az NVI nyilvántartása alapján milyen összefüggések állapíthatók meg települési szinten a névjegyzőkben szereplő adatok és a választási preferencia között?
• Torzította-e a választási eredményt a visszaélésekre lehetőséget adó választási szabályozás?
• A valóságtól esetlegesen elrugaszkodó számadatok jelenthetnek-e jövőbeli veszélyt a magyarországi görög közösség számára?

 I. A MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK SZÁMA ÉS TERÜLETI ELOSZLÁSA

Először is azt kell megállapítani, hogy ki tekinthető görögnek, majd pedig azt, hogy milyen módszerrel határozható meg a számuk.

I.1. A magyarországi nemzetiségek számának meghatározási módja a népszámlálások alkalmával

Az adott nemzetiséghez való tartozás meghatározása nem vérségi alapon történik bármiféle igazolás alapján, hanem az egyén önazonosságának megvallása szerint. Ennek megfelelően a népszámlálások nem azt határozzák meg, hogy hány nemzetiségi személy él az országban, hanem hogy hányan vannak, akik egy adott nemzetiséghez tartoznak. A KSH által megadott szám egy technikai szám, amely 2001-ben 4, 2011-ben 3 szempont alapján állapítja meg az adott nemzetiséghez tartozók számát úgy, hogy ha valaki a 4, illetve a 3 szempontból legalább az egyiket magára vonatkozóan megjelölte, akkor ő már az adott nemzetiséghez tartozónak számít. A szempontok a következők:

2001: 1) nemzetiség, 2) anyanyelv, 3) családi, baráti közösségben használt nyelv, 4) kulturális kötődés

2011: ugyanúgy, mint 10 évvel korábban, a kulturális kötődés nélkül.

I.2. A magyarországi görög nemzetiséghez tartozók száma

A KSH adatai szerint a magyarországi görög nemzetiséghez tartozók száma:

2001-ben: 6.619 fő

2011-ben: 4.642 fő

A görög nemzetiséghez tartozó népesség 1) nemzetiség, 2) anyanyelv, 3) családi, baráti közösségben használt nyelv, 4) kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődés szerint 2001-ben és 2011-ben:

I.3. A 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok közötti különbség, annak vélhető okai

A magyarországi görög közösség számának XXI. századi alakulásával kapcsolatosan kimondható, hogy sem nagyobb számú betelepülésről, sem nagyobb számú kitelepülésről nem beszélhetünk ebben az időszakban. A demográfiai folyamatok a görög közösségre ugyanúgy jellemzőek, mint az egész társadaloméra, ami az utóbbi esetében 0,24%-os népességfogyást jelent a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest. Tehát a népességfogyás kb. 150 fős létszámcsökkenést indokolna a görög közösségen belül.

Ezzel szemben 2011-ben, a statisztikai adatok alapján közel 2.000 fővel tartoztak kevesebben a görög közösséghez, mint tíz évvel korábban. Ez kb. 30%-os csökkenés jelent. Ugyanakkor a nemzetiségek összességének átlagában a népességváltozás a tíz év alatt kb. +35% volt. Tehát a görög közösséghez tartozók száma körülbelül olyan mértékben csökkent a 10 év alatt, amilyen mértékben átlagosan a többi nemzetiségé nőtt.

Milyen tényezők befolyásolhatják negatív, és milyenek pozitív irányba a nemzetiségi identitás megvallását?

Negatív irányba befolyásolhatják a rossz történelmi emlékek, a negatív diszkrimináció, a közösségi szálak lazulása, a nemzetiségi közösségben előforduló diszharmónia, a népszámlálás során történő nem megfelelő tájékoztatás stb.

Pozitív irányba befolyásolhatja a nemzetiségi szervezeteket segítő állami támogatás úgy civil, mint önkormányzati szinten, kimondottan a települési nemzetiségi önkormányzatok alapításának a lehetősége, amennyiben az adott településen legalább 25 fő tartozik az adott nemzetiséghez.

A 2001. és 2011. évi statisztikai népességcsökkenés a görögök esetében valószínűleg mással magyarázható. Mint az a fenti táblázatból is kitűnik, a 2011-ben magukat görög nemzetiségűnek vallók száma lényegesen magasabb, mint 2001-ben, az anyanyelvűeké pedig hasonló. 2011-ben kivezették a szempontok közül a kulturális kötődést, amit korábban több mint hatezren jelöltek meg. Közöttük feltételezhetően sokan voltak azok, akik valójában nem annyira a görög nemzetiséghez, mint inkább a görög kultúrához kötődtek. További kérdés lehet, hogy a családi és baráti körben a görög nyelvet használók mindannyian valóban a görög közösséghez tartozónak tekinthetők-e. Azok, akik 2011-ben a nemzetiséggel és az anyanyelvvel szemben csak ezt a szempontot jelölték be, 529-en voltak.

I.4. A magyarországi görögök területi eloszlása, a görögök lakta települések, az ott élő görögök számának változása

A magyarországi görögségnek szinte pontosan a fele Budapesten lakik, a fennmaradó másik félnek a kétharmada megyei jogú városokban, illetve egyéb városokban. Községben mindössze a görög nemzetiséghez tartozó népesség kb. 20%-a lakik, akiknek közel a fele egyetlen településen Beloianniszban él.

A legtöbb görög Beloianniszban lakik, Budapesten a legnépesebb kerületek a XIV. és a IX. A megyeszékhelyek közül a legtöbben Miskolcon, Pécsen, Debrecenben és Szegeden laknak, míg Beloianniszon kívül a legnagyobb görög közösség Tiszaszőlősön él. Összesen 138 településen él 3 főnél nagyobb görög közösség, amelyek közül 39 olyan település van, ahol a görögök száma meghaladja a 25-öt.

A fentebbi táblázatban kimutatott népességcsökkenés szinte az összes településen kimutatható, néhány kivétellel. Beloianniszban a görög nemzetiséghez tartozó lakosság minimális mértékben (10% alatt) növekedett, Egerben, Százhalombattán és Budapest XVI. kerületében jelentősebb mértékben (20-30% körül) nőtt, Vácon megduplázódott, Érden két és félszer lett nagyobb, Tiszaszőlősön pedig egy jelentős számú görög közösség jelent meg, előzmények nélkül.

Települési szinten tapasztalati úton is le lehet vonni bizonyos következtetéseket, hiszen ott már jobban ismerik egymást az emberek. Tudják, hogy ki beszél görögül, ki származik görög családból, ki áll házastársi vagy rokoni kapcsolatban görögökkel. Az, hogy a 2001-es adatok nem tükrözték a valóságot, sok helyen egyértelműen kimondható. Ugyanis az, hogy valaki kötődik a görög kulturális értékekhez és hagyományokhoz, nem jelenti a nemzetiséghez való tartozást is.

Ugyanakkor kisebb mértékű fenntartásokat a 2011. évi népszámlálási adatokkal kapcsolatosan is meg lehet fogalmazni. Feltételezhető, hogy a települési szintű adatok vagy közel állnak a realitáshoz, vagy többnyire kisebb, olykor nagyobb mértékben mutatnak nagyobb számot a valóságnál. (Köztudomású például, hogy Tiszaszőlősön egyetlen görög sem él, míg a számuk papíron meghaladja az ötvenet.) Mivel magyarázható ez?

• Erős a görög kultúra „hellenizáló” ereje. Nincsenek kevesen azok, akik rendszeres látogatói a görög kulturális rendezvényeknek, és ezért szívesen vallják magukat akár görögnek is.
• Egy-egy aktív kulturális vagy szervezői tevékenységet folytató személy, illetve szervezet „barátokat” tud szerezni a görög közösségnek. Sokszor azért, hogy legyen annyi görög nemzetiségű a településen, hogy ott görög nemzetiségi önkormányzat alakulhasson.
• Egészen egyszerűen azzal, hogy nemzetiségi szervezet alapításával állami források nyílhatnak meg.

 II. A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓK JELLEMZŐI

II.1. Életkor, a nemek közötti arány

A fenti táblázatból az látszik, hogy a magyarországi görög nemzetiséghez tartozók csoportjában a legnépesebb korosztály a középkorúaké, azon belül a 20-60 éveseké. A teljes magyarországi népességhez viszonyítva az arányok a következők:

Három korosztályt érdemes kiemelni. A 14 év alattiak száma, illetve aránya a görög nemzetiséghez tartozók csoportján belül 539 fő, tehát 12,4%. Az összes nemzetiségi kötődésű személy csoportjában ez az arány 10,8%, a teljes magyar társadalmon belül 14,5%. Az adat utalhat arra, hogy a görög közösség vitalitása nemzetiségi viszonylatban kimondottan jó, az asszimiláció lassú folyamata azonban a görögöket sem kerüli el. Az identitás megörzését erősítheti az anyanyelvoktatás és az összetartozást erősítő események szervezésének állami támogatása.

A 20 és 39 év közöttiek száma, illetve aránya a görög közösséghez tartozók csoportjában kimondottan magas: 1631 fő, tehát 35,1%, szemben a teljes társadalmon belüli 28,1%-kal. Feltehetően azért, mert a hellenizációs hatás ebben a korosztályban a legerősebb, tehát jellemzően a görög kulturális és nyelvi foglalkozások lelkes látogatói olykor támogató jelleggel a görög közösséghez tartozónak vallhatják magukat.

A 60 év fölöttiek (854 fő) aránya 5 százalékponttal alacsonyabb, mint a teljes népességben: 18,3% - 23,3%.

A görög nemzetiséghez tartozók körében a nők aránya 12%-kal több a férfiakénál (2454-2188). A teljes magyarországi társadalmon belül ugyanez az arány valamivel kisebb (10%). A kettő között a nagy eltérés idős korban mutatkozik. Míg a görög közösség 70 év fölötti tagja esetében kb. 50%-kal, a 80 év fölöttiek esetében 42%-kal több a nő, a teljes társadalomban 70 év fölött közel kétszer, 80 év fölött közel kettő és félszer több a nő, mint a férfi.

Érdekes adat lehet, hogy míg a 15 évnél idősebb görög közösséghez tartozó nőkre fejenként 1,17 élve született gyermek jut, addig a teljes társadalmon belül ugyanez az adat 1,47. Ez talán magyarázható azzal, hogy a 15-29 éves nők aránya a 15 évnél idősebb görög női közösségen belül 10 százalékponttal magasabb, mint az egész társadalmon belül: 27% - 17%. 

II.2. Iskolázottság

A fenti diagrammból is jól látszik, hogy a görög népességen belül a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma meglehetősen magas, ami még szemléletesebbé válik, ha a teljes társadalomhoz képest végezzük el az összehasonlítást:

A többi nemzetiség adataihoz viszonyítva is megállapítható, hogy a görög közösségen belül az érettségivel rendelkezők aránya kimagasló, a főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkezők aránya pedig átlagon fölüli.

II.3. Gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság

A magyarországi görög nemzetiséghez tartozók csoportján belül a gazdaságilag aktív és gazdaságilag inaktívak (eltartottak, nappali tagozatos tanulók, öregségi vagy rokkantnyugdíjasok stb.) aránya körülbelül fele-fele.

A közösségen belül a munkanélküliek aránya 2011-ben 6,4% volt. Ugyanabban az időben a munkanélküliek aránya a teljes magyarországi társadalmon belül 5,7%. Ugyanilyen összehasonlításban a nappali tagozatos diákok aránya 18,6%, illetve 15,6%, a nyugdíjasok aránya 19%, illetve 25,2% volt.

A gazdasági aktivitás tekintetében kimondható, hogy a magyarországi görög nemzetiségűek csoportján belül a gazdaságilag aktívak, és köztük a munkanélküliek aránya az országos átlaghoz hasonló, ellenben lényegesen nagyobb arányban vannak a nappali tagozatos tanulók, és jóval kisebb arányban a nyugdíjasok.

A foglalkoztatottak településtípus és nemzetgazdasági ág szerint:

A teljes magyarországi népesség ágazati foglalkoztatási jellemzőivel összehasonlítva az állapítható meg, hogy a magyarországi görög nemzetiséghez tartozók csoportjában lényegesen kisebb arányban foglalkoznak mezőgazdasággal, ellenben többen a kereskedelmi, szálláshely-szolgáltatási, vendéglátási, tudományos, oktatási és művészeti ágazatokban.

II.4. Vallásosság és felekezeti kérdések

Vallásosság és felekezet kérdésében az anyaországi görög társadalom egészen az elmúlt évtizedekig, ha nem is teljesen, de meglehetősen homogénnek számított. A társadalom túlnyomó többsége ortodox keresztény, ritka kivételektől eltekintve a gyermekeket megkeresztelik, a házasságkötések templomi szertartással köttetnek. Ehhez képest érdekes a magyarországi görög nemzetiséghez tartozók csoportjának vallási, felekezeti megoszlása:

A magyarországi görög közösség vallási és felekezeti megoszlása

A diagramból az olvasható ki, hogy a görög közösségen belül a legnagyobb számban azok vannak, akik a vallásosságukkal és felekezetükkel kapcsolatban nem kívánnak nyilatkozni, illetve, akik vallási közösséghez, felekezethez nem tartoznak. A felekezetüket megvallók csoportján belül a legtöbben római, illetve görög katolikusok, akiket az ortodoxok követnek, összesen 851-en, tehát a magyarországi görög közösség alig 18,5%-a.

Az alábbi két diagrammal a görög közösséghez tartozók életkori megoszlását vetjük egybe a magukat ortodox felekezetűnek vallók életkori megoszlásával.

A magyarországi görög közösséghez tartozók életkori megoszlása

A magyarországi görög közösségen belül magukat ortodox felekezetűnek vallók életkori megoszlása

A két diagram egybevetéséből megállapítható, hogy kb. 20 éves korig az ortodox felekezetűek aránya megegyezik a magyarországi görög népesség életkori megoszlásának arányával. Kb. 30 és 60 év között alacsonyabb az ortodoxok aránya, a fölött viszont magasabb. Ebből talán juthatunk olyan következtetésre, hogy az idősebb korban, születésnél fogva Görögországhoz, illetve a görög hagyományokhoz erősebben kötődők körében erősebb a kötelék az ortodox egyházhoz is, a középkorúak körében viszont nagyobb arányban vannak jelen a nem görög felmenőktől származó, nem ortodox felekezetű házastársak és a szimpatizánsok.

Érdekes összehasonlítást lehet tenni a vallási közösséghez, felekezethez nem tartozók között is. Míg az egész társadalmon belül ez az arány 18,1%, addig a görög közösséghez tartozók között 23,5%. Ez bizonyára azzal hozható összefüggésbe, hogy a politikai menekültként Magyarországra került görögök jelentős része nem vallásos nevelésben nőtt fel.

Mindezek alapján kimondható, hogy a magyarországi görög nemzetiséghez tartozók közössége vallási és felekezeti tekintetben heterogén.

A KSH adatai lehetőséget adnak arra, hogy megvizsgáljuk, hogy a magyarországi görög ortodoxok etnikai tekintetben is görögnek tekinthetők-e. Itt azt az adatot találjuk, hogy 2001-ben 2.473 fő vallotta magát görög ortodoxnak, 2011-ben pedig 1.701. Az adat tanúskodik arról, hogy a görög ortodoxokat tömörítő egyház(ak) megtartó ereje nem nagy, illetve arról, hogy a görög ortodoxok kb. fele magát nem tekinti a görög nemzetiséghez tartozónak.

 III. A MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK NEMZETISÉGPOLITIKAI TAGOLTSÁGA, A 2019. OKTÓBERI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK TANULSÁGA

III.1. A nemzetiségi szervezetek típusai, a nemzetiségi érdekképviseleti rendszer

A magyarországi nemzetiségek három szinten tudják az érdekeiket képviselni. Mindhárom szinten elsődlegesen a magyar állam jelentős támogatásával tehetik ezt meg. 1.) A civil szervezetek jellemzően pályázati forrásokból biztosítják a működésüket. 2.) A magyarországi nemzetiségek települési, területi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata két kulturális-művelődési intézetet, valamint két oktatási intézetet tart fenn, továbbá évek óta több tízmillió forint felhasználásából egy jövőbeli központ (Görögség Háza) létrehozásán dolgozik. Mindehhez, éves szinten körülbelül félmilliárd forint állami támogatásban részesül, aminek köszönhetően a tisztségviselők tiszteletdíjban részesülnek. 3) Az Országgyűlés nemzetiségi bizottságán keresztül a görög nemzetiségi szószóló a törvényhozásban is képviseli a görög közösséget. A feladatához kabinetet tart fenn. A valóságban a beleszólási lehetősége a törvényhozásba minimális, a céljait elsősorban lobbitevékenységgel érheti el. Úgy ő, mint a kabinet tagjai jelentős mértékű bérezésben részesülnek, és magas körökben mozoghatnak. A szószólót gyakorlatilag az országos önkormányzat választja.

Túl azon, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok valós munkával igyekeznek a településük nemzetiségi közösségének igényeit kielégíteni, az országos önkormányzat által kínált lehetőségek sokakat ambicionálnak arra, hogy a közösségi vagy privát érdekeiket szem előtt tartva bejussanak a testületbe.

Ahhoz, hogy valaki az országos testületbe jusson, négy feltételnek kell megfelelni. 1.) Nemzetiségi civil szervezetnek kell őt felvenni a választási listájára. 2.) A nemzetiségi választásokon is szavazni vágyóknak regisztráltatni kell magukat a nemzetiségi választói névjegyzékben. Ennek gyakorlatilag nincs semmilyen feltétele. 3.) A jelöltnek el kell fogadnia a jelölést, és nyilatkoznia kell arról, hogy a nemzetiségi nyelvet és kultúrát ismeri. 4.) A választások során a nemzetiségi névjegyzékben szereplőknek megfelelő számban kell rá szavazniuk.

III.2. A 2019. októberi nemzetiségi önkormányzati választások eredményének területi vonatkozásai

A 2019. októberi választásokra négy görög civil szervezet állíthatott listát. Egy régi és sok tagot számláló, azonban válságos időket élő szervezet, egy különösebb kulturális tevékenységet nem folytató, ellenben a választások során aktivizálódó szervezet, egy fiatalokat megszólító, korábban aktív, az utóbbi időben azonban a hangját alig hallató szervezet, valamint egy üzleti szervezet, amely nemzetiséginek nem tekinthető (az alapszabályában a „nemzetiségi” szó még csak nem is szerepel).

A választásokra a görög nemzetiségi választói névjegyzékben összesen 2.791 ember volt regisztrálva, akik közülük 2.035-en mentek el szavazni. A leadott érvényes szavazatok száma 1.891 volt. A szavazatok a következőképpen oszlottak meg:

Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete – (Syllogos): 769 szavazat, 41%, 6 mandátum

Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács – (Üzleti Tanács): 470 szavazat, 25%, 4 mandátum

Hellasz Görög-Magyar Kulturális Egyesület – (Hellasz): 341 szavazat, 18%, három mandátum

Görög Ifjúsági Egyesület – (GIE): 311 szavazat, 16%, két mandátum

A fővárosban és vidéken leadott szavazatok jelölőszervezeti preferenciaarányában nem nagy az eltérés. Annyi azonban megállapítható, hogy a GIE támogatottsága a fővárosban nagyobb, mint vidéken, szemben a Hellasszal, amely vidéken tudhatott maga mögött több támogatót. Az Üzleti Tanács támogatottsága a fővárosban és vidéken szinte azonos, míg a Syllogosé (Beloiannisznak köszönhetően) vidéken számított erősebbnek.

III.3. A regisztrációs aktivitás problematikája

A választói preferencia tekintetében tehát a különbség nem területi alapon mutatkozott meg, hanem attól függően, hogy az egyes településeken mekkora volt a választási agitáció. Mivel a választási névjegyzékbe gyakorlatilag bárki feliratkozhatott, a regisztrálás egyes nemzetiségek esetében, illetve egyes településeken csoportos jelleget öltött. Bizonyos helyeken a regisztráltak száma néhány nap alatt megsokszorozódott. Több szinten is felmerült a választási visszaélés lehetősége. A legaggályosabb a regisztrálás módja volt.

A görög nemzetiségi névjegyzékben a regisztrációs folyamat végére a regisztráltak száma 70%-kal lett több, mint a regisztrációs folyamat kezdetekor. A fenti táblázatból is kiolvasható, hogy ez a többi nemzetiséghez képest kimagaslóan magasnak számít.

Az alábbi táblázatban azt vizsgálhatjuk meg, hogy azokon a településeken, amelyeken önkormányzatok álltak fel, hányan regisztrált szavazó volt, hányan mentek szavazni, az egyes jelölőszervezetek hány szavazatot kaptak, illetve az utolsó oszlopban az látható, hogy a választáson megjelentek száma milyen arányban van a KSH alapján a településen élő görög nemzetiséghez tartozó személyek számával.

Tekintve, hogy a görög nemzetiséghez tartozók csoportján belül a kiskorúak aránya közel 20%, s hogy nem mindenki magyar állampolgár a hazai görögök között, továbbá hogy a nemzetiségi önkormányzati választásokkal egy időben megrendezett helyi önkormányzati választásokon a részvételi arány 48,58% volt, a KSH-adathoz viszonyított választásra regisztráltak aránya kifejezetten magas volt: 62%.

Az alábbiakban a szavazatok arányát a szavazati aktivitás szerint fogjuk megvizsgálni. A településeket három részre osztjuk: 1.) Ahol a szavazáson megjelentek aránya nem haladja meg a görög nemzetiséghez tartozók KSH-szerinti számának 70%-át. 2.) Ahol a választási aktivitás már olyan magas volt, hogy feltételezhetjük azt, hogy nem csak a görög közösséghez tartozók szavaztak: KSH-számhoz viszonyított 70-100%. 3.) Ahol többen mentek el szavazni, mint ahányan a nemzetiséghez tartozónak tekinthetők, tehát ahol nagy arányban igénybe vették a görög közösséghez nem tartozók segítségét. Ebbe a körbe számoltuk a tiszaszőlősi eredményt is, hiszen köztudomású, hogy ott egyetlen görög sem él.

Továbbá nézzünk meg még egy összehasonlítást az azokon a településeken leadott szavazatok arányáról, ahol nem alakultak nemzetiségi önkormányzatok:

A táblázat és a diagramok alapján a következő összefüggések tehetők:

• A választók aktiválása mind a négy jelölőszervezetre jellemző volt. A különbség abban mutatható ki, hogyaz érintett civil szervezetek milyen mértékben nyúltak ahhoz a lehetőséghez, hogy a görög közösségen kívüli emberek köréből regisztráltassanak.
• Azon településeken, ahol a választáson megjelentek száma a görög közösséghez tartozók KSH-szerinti számának 70%-a alatt volt, feltételezhetően nem voltak sokan azok, akik nem tartoznak a görög közösséghez. Ebben a csoportban messze a legtöbb szavazatot a Syllogos kapta, önmagában is többet, mint a többi jelölőszervezet együttesen: 585 – 574.
• Azon településeken, ahol a KSH-számhoz képesti arány 70% és 100% között volt, feltételezhetően már nagyobb számban szavaztak a görög közösségen kívüli személyek. Ebben a csoportban a Syllogos-támogatók aránya 41,5%, ami valamivel több, mint az országos végeredmény szerinti eredménye.
• Négy olyan település volt, ahol a görög szervezetekre szavazók száma meghaladta a KSH-szerinti számot. Budaörsön 17%-kal, Tatabányán 41%-kal, Szentendrén 185%-kal, Tiszaszőlősön pedig pont annyi fővel, ahányan szavaztak, mivel ott nem él görög. Jelentősége van annak, hogy mely szervezetek voltak azok, amelyek a közösségen kívüli embereket regisztráltatták, tehát ahhoz az eszközhöz nyúltak, hogy nem görög választók szavazatával befolyásolják a görög nemzetiségi választásokat. Ebben a csoportban két szervezet ért el kimagasló eredményt: az Üzleti Tanács és a Hellasz. Mindkét szervezet 103-103 szavazatot kapott, szemben a Syllogos 17 és a GIE 8 szavazatával.
• Azon településeken, amelyeken nem alakult görög nemzetiségi önkormányzat, az összes leadott szavazat arányait tekintve (az adatok csak megyei összesítés szerint állnak rendelkezésre) kimagaslóan jól szerepelt az Üzleti Tanács, a többi szervezethez képest főleg Pest és Komárom-Esztergom megyékben.

Néhány további érdekesség:

• A Syllogos a szavazatainak közel egyötödét Beloianniszban kapta.
• Az Üzleti Tanács a szavazatainak egyötödét Tatabányán, Tiszaszőlősön és Szentendrén kapta.
• A GIE a szavazatainak közel egyharmadát a XIV. és a XVIII. kerületben, valamint Egerben kapta.
• A Hellasz a szavazatainak több mint felét Miskolcon, Tiszaszőlősön, Budaörsön, Szentendrén, valamint a XVIII. kerületben kapta.

ÖSSZEGZÉS, KONKLÚZIÓ

A magyarországi görög nemzetiséghez tartozók csoportját legnagyobbrészt azok alkotják, akik magukat görög nemzetiségűnek vallják. A görög identitás fenntartásának igénye erős, az anyanyelv ápolásának és tanulásának lehetősége fennáll, aminek köszönhetően a görögre anyanyelvként tekintők aránya a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására sem csökken jelentősen.

A görög identitás fennmaradását jelentős mértékben segíti a görög nemzetiségi szervezetek működése, az országos görög önkormányzat által fenntartott kulturális és művelődési, valamint az oktatási intézmények, a magyar állam támogató hozzáállása, és a többségi társadalom szimpátiája.

A többségi társadalom vonatkozásában fontos kiemelni, hogy a görög közösséghez tartozónak nemcsak magyar hozzátartozók vallják magukat, hanem esetenként olyan szimpatizánsok is, akikre a görög nemzetiségi kultúra egyfajta hellenizációs hatással bír. Sokak közülük már nemcsak látogatói a görög programoknak, de nyelv- vagy tánctanárként, oktatóként, táncosként, zenészként vagy kutatóként hordozói is a hagyományápolásnak, a görög nemzetiségi kultúra művelésének. Jelenlétük a KSH adataiból is kiolvasható, elsősorban a korosztályi és a felekezeti adatok között. A magyar családtagok és szimpatizánsok szervezeti szinten is segítik a görögség fennmaradását, úgy a civil szervezetekben, mint a helyi nemzetiségi önkormányzatokban. A görög közösség nyitása feléjük létkérdés. A határ és az arányok azonban kényes kérdés.

A kollektív nemzetiségi jogosítványok, a nemzetiségi önkormányzatok alakításának lehetősége, továbbá a jelentős állami támogatás velejárója, hogy a megnyíló lehetőségekkel kisebb-nagyobb csoportok ne csak a közösség érdekében éljenek, hanem a saját szempontjaik szem előtt tartásával visszaéljenek. Ahhoz, hogy ilyen érdekcsoportok pozícióba kerülhessenek, támogatókra, szavazókra van szükség, akikre nagy számban a nemzetiségi közösségen kívüli társadalomból lehet szert tenni. Magyarországon vannak olyan nemzetiségek, amelyeknek az etnobiznisszel szembe kellett már nézniük. Főleg települési szinten lehet tudni olyan önkormányzati testületekről, amelyeket „külsősök” segítettek hatalomra, és amelyeknek nincs sok közük a képviselt nemzetiséghez.

A görög nemzetiségi választói névjegyzékben 2019 augusztusában-szeptemberében 1.200 új szavazó jelent meg. Még ha mindannyian nem is mentek el szavazni, több százan, akár ezernél is többen lehettek azon szavazók, akik a görög közösségen kívülről adták le a voksukat valamely szervezetre. A névjegyzékben szereplők száma bő egy évvel a választásuk után is csak néhány fővel csökkent, tehát a rendszerben most is számosan vannak azok, akik a soron következő nemzetiségi választáson szavazhatnak majd görög szervezetre vagy jelöltre, jóllehet ők maguk nem tekinthetők görögnek.

A magyarországi nemzetiségi választási rendszer lehetőséget ad arra, hogy egy jól szervezett, szemfüles, zavarosban halászó és gátlástalan érdekkör külsősök tömegének bevonásával hozzon létre a közösséget aligha képviselő önkormányzati testületeket. Egyelőre csak a választási eredmények torzulásáról beszélhetünk, de ha a választási rendszer reformja nem történik meg, és a közösség még időben nem lokalizálja a visszaélésre készülőket, könnyen elképzelhető, hogy a 2021. évi népszámlálási adatok majd fals eredményeket hoznak, illetve hogy a jövőben görögök helyét ismeretlen kilétű „újgörögök” veszik át.