Ritter Imre, az Országgyűlés nemzetiségi bizottságának elnöke, egyben német nemzetiségi képviselő megbeszélésre invitált a Parlamentbe, aminek örömmel tettem eleget. A meghívás apropója az a beadvány volt, amelyet a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesülete közösen nyújtott be a görög nemzetiségi szószólón keresztül a nemzetiségi bizottsághoz, és amely beadvány az országgyűlési választások kapcsán a nemzetiségi listára történő szavazással kapcsolatban tesz módosító javaslatokat.

A megbeszélésen jelen volt még Sianos Tamás görög nemzetiségi szószóló, valamint Hristodoulou Konstantinos, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke.

Ritter Imre szívélyesen és szeretettel fogadott. A megbeszélés közel két órája alatt részletesen kifejtette a meglátásait, és számomra is lehetőséget biztosított arra, hogy az egyes témákban kialakított álláspontomat ismertessem.

A nemzetiségi bizottság elnöke az egyeztetés során több, számomra is megfontolandó észrevételt tett és információt adott át, másfelől fontos kérdésekben eltérő véleményt fogalmaztunk meg.

AZ ÉRINTETT 4 NAGYOBB TÉMA:

1. Nemzetiségi és pártlistára való szavazás
2. Nemzetiségi listára, illetve az azon szereplő jelöltekre való szavazás
3. Nemzetiségi állampolgárok regisztrálása a nemzetiségi névjegyzékbe
4. A nemzetiségi pályázatok elbírálása

1. Nemzetiségi és pártlistára való szavazás

Az országgyűlési választások során a nemzetiségi névjegyzékben szereplő, nemzetiségi listára szavazni kívánó választópolgárok nem szavazhatnak pártlistára.

Ritter Imre elmondta:

A nemzetiségi bizottságban többször is foglalkoztak már ezzel a kérdéssel, hiszen többen is sérelmesnek érzik, hogy aki nemzetiségi listára szavaz, az nem szavazhat pártlistára. Ugyanakkor be kell látni azt, hogy ha a nemzetiségi választópolgárok pártlistára is szavazhatnának, akkor többletjogokhoz jutnának, hiszen három helyre is voksolhatnának, szemben a nem nemzetiségi szavazóval, aki csak egyéni jelöltre és listára szavazhat. Elmondta még azt is, hogy a nemzetiségek parlamenti képviselete számtalan új lehetőséget hozott magával, és hogy ennek köszönhetően a nemzetiségek ma sokkal jobb helyzetben vannak, mint hét évvel ezelőtt. Ehhez nagyon fontos a nemzetiségek együttműködése, összefogása, valamint a politikai pártokkal történő egyeztetések is.

Én elmondtam:

Nem elképzelhetetlen, hogy a nemzetiségi névjegyzékben szereplők pártlistára is szavazzanak, és nemzetiségi szószólók is legyenek a parlamentben. Viszont ezt másfajta képviseleti struktúrában lehetne csak elképzelni. Egy ilyen törvényi módosítás gondos előkészítést, sok megbeszélést és egyeztetést kívánna. Az idő rövidsége miatt a szegedi beadvány alapvetően nem erre irányul.

2. Nemzetiségi listára, illetve az azon szereplő jelöltekre való szavazás

A hatályos törvényi előírás szerint a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok nemzetiségi listára szavazhatnak. A nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzatok állítják össze, az azon szereplő jelöltek sorrendjét is ők határozzák meg. Minden nemzetiségnek egy listája van. Ha a nemzetiségi lista akár csak egyetlen szavazatot kap, az első helyen szereplő jelöltből nemzetiségi szószóló lesz, aki a Parlamentben az elképzeléseit elsősorban a nemzetiségi bizottságon keresztül érvényesítheti, a parlamenti ülésen szavazati joga nincs. Amennyiben az országgyűlési választáson a nemzetiségi listára leadott szavazatok száma eléri az egy mandátumhoz szükséges szavazatok számának negyedét, akkor a lista élén szereplő jelölt kedvezményes mandátummal teljes jogú országgyűlési képviselővé válik. A szegedi görög szervezetek véleménye szerint ez a választás formális és antidemokratikus, hiszen a létező egyből nem lehet egyet választani. A beadványuk lényege, hogy a listaállítás jogosítványa maradjon továbbra is az országos nemzetiségi önkormányzatoknál, azonban a jelöltek sorrendjét ne állítsák fel. Az országgyűlési választás során a nemzetiségi szavazók a listán belül a jelöltek valamelyikére szavaznának.

Ritter Imre elmondta:

A választások előtt egy évvel nincs lehetőség a választási törvények módosítására. A jelenlegi rendszer tűnhet formálisnak, mégis demokratikus, hiszen az országos önkormányzat közgyűlésének képviselőit a helyhatósági választások során a választók demokratikus úton választják meg, így legitimnek tekinthető, hogy ezek a képviselők alakítsák ki a nemzetiségi listát, a jelöltek sorba állításával. Részletesen ismertette a német példát, amelynek a lényege az, hogy az országos önkormányzat tagjait megyei, illetve regionális szinten delegálják annak figyelembevételével, hogy hol mennyi önkormányzat, civil szervezet, nemzetiségi intézmény stb. működik. Végül még négy fontos érvet említett a szegedi beadvánnyal szemben: 1. Megítélése szerint a nemzetiségek többsége azzal nem értene egyet és elégedett a jelenlegi szabályozással. 2. Ha a választások során rivalizálás alakulna ki a szószólójelöltek között, akkor a nemzetiségi közösség egységessége megbomlana. 3. Azok, akik az országos önkormányzatokból kerülnének a szószólói pozícióba, nagyobb rálátással rendelkeznek a nemzetiségi politikára, mint azok, akik esetleg a választók benyomása alapján lennének megválasztva. 4. A kedvezményes mandátum lehetőségével könnyen visszaélhetnének a pártok, hiszen a nemzetiségi névjegyzékbe titkosított adatokkal gyakorlatilag bárki regisztrálhat.

Én elmondtam:

Tudtommal semmilyen törvény nem tiltja, hogy a választási törvény módosításra kerüljön a választás előtti egy évben. A német példa kétségtelenül tanulságos, és bizonyítja a német közösség szervezeti érettségét, és azt, hogy az önkormányzat saját hatáskörében szabályozhatja a választás lebonyolítását. Azonban az egyből egy választása akárhogy nézzük, abszurd és elfogadhatatlan. A jelenlegi rendszer szerint tulajdonképpen az országos nemzetiségi önkormányzat delegál egy főt szószólónak, amihez ki van találva egy álválasztás. Ez a formális választás nem élvezi a nemzetiségi szavazók bizalmát, ezzel magyarázható az, hogy a legtöbb nemzetiség esetében a regisztráltaknak még a 10%-a sem szavazott a nemzetiségi névjegyzékre (a roma regisztráltaknál ez az arány mindössze 4% volt). Ha a választás lehetősége valós lenne, és a választók a jelöltek közül választhatnának, sokkal nagyobb lenne a bizalom. Az ellenérdekeltek az országos önkormányzatokban és a szószólói berkekben találhatók, akik közül egyesek szívesebben jutnának pozícióhoz egyéni alkuk nyomán, mint a nemzetiségi közakaratnak megfelelően. A nemzetiségi bizottság jegyzőkönyveit olvasva egyáltalán nem igazolható az, hogy akik az országos önkormányzatokból kerülnek szószólói pozícióba, minden esetben aktívan képviselik a közösségük érdekeit.

3. Nemzetiségi állampolgárok regisztrálása a nemzetiségi névjegyzékbe

A jelenlegi szabályozás szerint gyakorlatilag bárki, titkosított adatokkal regisztrálhat a nemzetiségi névjegyzékbe, és szavazhat nemzetiségi önkormányzatokra, illetve az országgyűlési választások során nemzetiségi listára.

Ritter Imre elmondta:

Ez egy valódi probléma, és mindegyik közül az egyik legnagyobb. Kétségtelenül nagy a szervezett visszaélés lehetősége, főleg a kisebb nemzetiségek esetében. A nemzetiségi névjegyzék léte még mindig jobb a korábbi gyakorlatnál, amikor bárki szavazhatott nemzetiségi jelöltekre. Ahhoz képest a névjegyzék valamiféle féket jelent, de kétségtelen, hogy a probléma létezik, és idáig nem sikerült rá megoldást találni. A nemzetiségi bizottság nyitott bármilyen építő jellegű javaslatra.

Én elmondtam:

A 2019. évi önkormányzati választásokat követően a görög nemzetiségi szószóló felvetette a problémát a nemzetiségi bizottságban, és elmondta, hogy ha a tendencia így folytatódik, akkor néhány év múlva már mi leszünk többségben. Elmondtam, hogy ennek a valós veszélye már most is fennáll, hiszen például a görögök esetében voltak olyan települések, ahol többen szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, mint ahányan a népszámlálás szerint ott élnek. Az MGOÖ elnöke hozzáfűzte, hogy olyan település is van, ahol ez az arány négyszeres. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy közös érdek megoldást találni.

4. A nemzetiségi pályázatok elbírálása

A szegedi görög szervezetek egy másik beadványban azzal keresték fel a görög nemzetiségi szószólót, hogy vitattassa meg a nemzetiségi bizottsággal azt, hogy a nemzetiségi szervezetek számára kiírt pályázatok szakmai elbírálását a Miniszterelnökség politikai szempontok alapján felülbírálhatja-e. Ugyanis a Miniszterelnökség a szegedi görög szervezetek három olyan pályázatának támogatását is lenullázta, amelyek támogatására a szakmai bizottságok konkrét összegű támogatást javasoltak. A Miniszterelnökség ezt nem hagyta jóvá, sőt a megítélt összeg egy részét olyan szervezetnek adta, amelynek a pályázatát a szakmai bizottság nem támogatta, a pályázatkezelő pedig arról tájékoztatott, hogy a pályázati dokumentáció 10 éven át nem megismerhető.

Ritter Imre elmondta:

Korábban a minisztérium mindig, kivétel nélkül jóváhagyta a szakmai bizottságok javaslatát. Ez az elmúlt két évben sajnos nincs mindig így. Ebből vannak viták. A tíz évre szóló titkosítás, különösképpen a Bethlen Gábor Alapkezelőtől különös.

Én elmondtam:

A nemzetiségek összefogásának és a közös érdekek melletti kiállásnak ilyenkor is meg kellene mutatkozni. Meglátásom szerint nem elfogadható, hogy a nemzetiségi pályázatok politikai szempontok szerint kerüljenek értékelésre, és hogy bárki politikai szerepvállalása miatt nemzetiségi szervezeteket büntessenek.

Amiről nem esett szó:

Többen meg fogják tőlem kérdezni, miért nem hoztam szóba a többezer milliárdos közvagyon alapítványi átruházását. Egyfelől azért nem, mert Ritter Imre így is két órát szánt rám, és a beszélgetésünk során teljes értékű partnernek tekintett, amit nagyra becsülök. Másfelől az általam képviselt szervezetek nem tárgyalták ezt a kérdést, tehát csak a saját véleményemet mondhattam volna el.

Mindenestre az eset kiválóan mutatja, hogy a politikai hatalom a támogatásért cserébe viszontszívességeket vár el. A kedvezményes mandátum nemcsak a nemzetiségek, de a legbefolyásosabb politikai erő érdekeit is szolgálja. A személyes véleményem az, hogy a nemzeti vagyon átruházása (átjátszása) elfogadhatatlan, akár pártpolitikus, akár nemzetiségi politikus adja hozzá a nevét. Ha ezt a jelenlegi jogrend lehetővé teszi, akkor kérdés, hogy lehet-e egyáltalán jogállamiságról beszélni. De ez elsősorban nem nemzetiségpolitikai kérdés.

És még valami:

A nyolc nemzetiségi önkormányzatot tömörítő Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása elnökasszonyának, Korom Alexandrának (Szegedi Német Nemzetiségi Önkormányzat) a nevében, szóban meghívást adtam át Ritter Imre úr számára, aki azt örömmel elfogadta, és kifejezte, hogy a pandémiás helyzet elmúltával szívesen találkozik egy eszmecserére a szegedi nemzetiségi önkormányzatokkal.

Ritter Imrének köszönöm, hogy a Parlamentben fogadott, és hogy az idejét nem sajnálva lehetőséget biztosított, hogy kényesebb kérdéseket is felvessek.

Purosz Alexandrosz

a megbeszélésen szegedi nemzetiségi szervezetek képviseletében eljárva,
valamint a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának képviselője

KORÁBBI ÍRÁSOM A NEMZETISÉGI SZERVEZETEK FÜGGETLENSÉGÉRŐL