Megyei jogú város a Dunántúlon nagyon kevés göröggel, mégis, a népszámlálás adatai szerint – papíron – a görög nemzetiséghez tartozók száma az elmúlt 10 évben több mint megduplázódott. A nemzetiségi névjegyzékben többen idős korúak, magyar nevűek. Az aláírási időszakban az egyik címen lakó hozzátartozók elmondják, hogy a mama már szociális otthonban lakik, semmi köze a görögökhöz. A másik címen élő idős ember arról tudósít, hogy őt öt évvel ezelőtt egy vakok és gyengén látók szervezetének elnöke szervezte be, miután a szervezetnek valaki ajándékot adott vagy ígért.
Másik megyei jogú város, ahol görög nemzetiségi önkormányzat alakulhat: a görög nemzetiségi névjegyzékben háromszor annyi Sztojka és Lakatos, mint ahány görög nevű polgár. Természetesen nem megyünk utána, nem a származás a zavaró.
Tiszántúli kistelepülés, a valamivel több mint ezer lakosból 63-an a görög nemzetiségi névjegyzékben, egyikőjük neve sem görög. A falu neve kiírható, hiszen az görög körökben is jól ismert arról, hogy egyetlen görög származású lakosa sincs, mégis, harmadik ciklusban létesülhet ott görög nemzetiségi önkormányzat. Tiszaszőlősről van szó, és az ottani „görögök” története sem titok. Valamikor a jelenlegi görög nemzetiségi szószóló bíztatta őket arra, hogy a népszámlálás során vallják magukat görög nemzetiséghez tartozónak, majd a görög nemzetiségi névjegyzékben regisztrálva alakítsanak nemzetiségi önkormányzatot. 2019-ben a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács, 2024-ben pedig a DIASPORA Görög Hagyományőrző és Érdekvédelmi Egyesület, illetve a Beloianniszi Görögök Kulturális Egyesülete volt a jelölőszervezetük. A kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Üzleti Tanácsról azt kell tudni, hogy a 2024. évi választásokkal összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság, majd pedig a Kúria is kimondta, hogy nem tekinthető görög nemzetiségi szervezetnek, a DIASPORA-BGKE szövetség országos listájáról pedig annyit, hogy azon szerepel a szószóló, valamint a DIASPORA elnöke, egybe a Görög Intézet vezetője is.
A 2019. évi választások során nagy port kavart, hogy azt követően, hogy az Üzleti Tanácsot akkor a Fővárosi Választási Bizottság jelölőszervezetként regisztrálta, néhány hét leforgása alatt a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma 70%-kal, 1643-ról 2789 főre emelkedett. Akkoriban az Üzleti Tanács főleg azokon a településeken szerzett kimagaslóan sok szavazatot, amelyeken a névjegyzékben szereplők száma meghaladta a népszámlálás szerint a településen lakó, görög nemzetiséghez tartozó polgárok számát (aminek a lehetetlensége nem igényel magyarázatot), valamint azokon, ahol nem jött létre görög nemzetiségi önkormányzat, tehát a diaszpórában élő „görögök” között.
„Görögök” idézőjelben, mivel egyfelől megkérdőjelezhetetlen, hogy a nemzetiségi identitás megélése nem igényel semmiféle bizonyítást, másfelől azonban az mégsem teljesen magánügy, mivel a nemzetiségi névjegyzékbe vétel során a nemzetiséghez tartozásukról nyilatkozó polgárok a választások során nemzetiségi önkormányzatokat hozhatnak létre, amelyek már nemzetiségi érdekeket képviselő szervezetek.
Jóllehet a névviselet nem fejez ki egyértelműen nemzetiséghez tartozást (több oka is lehet, hogy görög származású személynek magyar családi és utóneve van), a nagy számok törvénye alapján összefüggésekről árulkodhat. Így tehát megvizsgáltam, hogy azon településeken, ahol a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma lényegesen (20%-kal) meghaladja a KSH-szerinti számot, milyen arányban szerepelnek a nyilvántartásban görög vagy görögországi származásról árulkodó nevűek, amely adatot összehasonlítottam Budapest legtöbb görög által lakott kerületeinek adataival.
Ma 4 olyan település van Magyarországon, ahol a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma több mint 20%-kal haladja meg a 2022. évi népszámlálás során az adott településen lakó görög nemzetiséghez tartozók számát. Ezek: Szentendre, Tatabánya, Tiszaszőlős és Eger. Ezen települések görög nemzetiségi névjegyzékében szereplő polgárainak mindössze 12-13%-nak van görög vagy görögországi származásra utaló családi, első vagy második keresztneve. Összehasonlításképpen, ugyanez az arány Budapest három olyan kerületében, ahol nagy számban élnek görögök (III., IX. és XIV. kerület), 53-54%. Tehát négyszer több.
A számokból világosan kiolvasható, hogy a tömeges névjegyzéki aktivizálás mögött nem nemzetiségi érdekek húzódnak. A nemzetiségek – főleg országgyűlési – képviselete kevés erőbefektetéssel biztosít többek számára biztos bevételt, amihez nemzetiségi szavazók kellenek csupán nagy számban, s ha igaziak nincsenek elegen, akkor idézőjeles másikak. Ebbe a képletbe illik, hogy – talán a görög nemzetiségi szószóló és a Görög Intézet vezetőjének országjárásával is kapcsolatba hozhatóan – a 2022. évi népszámlálás adatai szerint 10 év alatt több mint 30%-kal emelkedett a görög nemzetiséghez tartozók száma, ráadásul főleg azokon a településeken, ahol korábban nem léteztek ismert görög közösségek, és nem működnek görög nemzetiségi szervezetek.
Mit lehet tenni az önpusztító tendencia ellen?
Sok mindent! Először is közösségi összefogással ki kell iktatni a rendszerből azt a maroknyi és jól ismert szélhámost, aki azt működteti. Másodszor, és az előbbivel összefüggésben fel kell tenni azt a kérdést, hogy a nemzetiségeket a törvényhozásban képviselő nemzetiségi szószólók tettek-e bármit a nemzetiségi választási rendszer jobbítása érdekében? Mivel a válasz egyértelműen nemleges, ki kell mondani, hogy a szószólói rendszer maga is reformra szorul. Harmadszor-negyedszer stb.:
Érdemes lenne a következőkön elgondolkodni:
- A jelölőszervezetek ne csak az alapszabályuk szerint legyenek nemzetiségi civil szervezetek, de működésük szerint is: legyen kimutatható tagságuk, társadalmi támogatottságuk, közhasznú tevékenységük, éves beszámolóik…
- A nemzetiségi névjegyzékek adatait töröljék a választások után, vegye kezdetét új és csakis személyes regisztrálás az ellenszolgáltatás ígéretének szankcionálásával.
- Csökkentsék lényegesen a nemzetiségi önkormányzatok adminisztrációs terheit, de ezzel egyidejűleg maximálják a tiszteletdíjak arányát.
- Vonjanak ki jelentős mennyiségű közpénzt a szószólói rendszerből, megakadályozva azt, hogy a szószólók alatt szívességi hálózatok létesülhessenek.
Mi várható a 2024. évi nemzetiségi önkormányzati választáson?
Megkezdődött a választópolgárok aktivizálása. A választások kiírása óta közel 300 fővel nőtt már a görög névjegyzékben regisztráltak száma, ami megközelíti a 3000 főt. A legnagyobb mértékű növekedés Beloianniszban figyelhető meg, de jelentős Budapest XI. és XVIII. kerületében, Székesfehérváron, Szolnokon és Nyíregyházán is. A 2019. évihez hasonlatos tömeges regisztrálásra mégsem kell számítani. Egyfelől azért, mert az egyik legproblematikusabb szervezet kiesett a jelölés fázisában, másfelől és még inkább azért, mert regisztrálni szabályosan már csak személyesen lehet, ami egy apró de fontos lépés a visszaélés felszámolásának irányában.
Az előzmények és források megismeréséhez ajánlom az olvasók figyelmébe a blogom korábbi írásait.
Purosz Alexandrosz
