Hogy lehet, hogy Szegedre több nemzetiségi támogatás jön, mint a fővárosi önkormányzatnak?

Egyfelől a szegedi görög szervezetek által képviselt görögök számát nem szabad a fővároséval összehasonlítani. A Fővárosi Görög Önkormányzat egy ún. területi önkormányzat, akárcsak a megyei önkormányzatok, a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat pedig helyi önkormányzat, mint amilyenek Budapesten a kerületi önkormányzatok. Tehát a 89-et nem a 2000-rel kell összehasonlítani, hanem az 50/100/200-zal. Másfelől a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesülete civil szervezet, szemben a fővárosi önkormányzattal, amely költségvetési szerv. A nemzetiségi pályázatokon a civil szervezetek pályázhatnak működési támogatásra 5 millió forintig, az önkormányzatok viszont nem pályázhatnak.

A nemzetiségi önkormányzatok egyik legnagyobb bevételi forrását az ún. feladatalapú támogatások jelentik. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok jegyzőkönyvei és egy objektív szempontrendszer alapján az állam azt vizsgája, hogy a nemzetiségi önkormányzatok milyen mértékben tesznek eleget a közfeladataiknak. A szegedi önkormányzat évek óta valóban a legtöbb pontot, és azokon keresztül a legtöbb pénzt kapja. (Ez minket is sokszor meglep.) Az okok a következők lehetnek:

- Nem elég valamit jól csinálni, azt tudni kell mutatni is. Tehát a jegyzőkönyvek esetében: tervezés, megvalósítás és dokumentálás a projekt hasznosságának bemutatásával.

- Széles körű együttműködésünk van a civil szférával, tudományosabb körökkel, de akár egyházakkal is: szerződés, projektmegvalósítás, elszámolás, beszámoló elfogadása a projekt hasznosságának bemutatásával.

- Érdekképviselet határozatba foglalva. Akár helyi szociális vagy kulturális kérdésekben, akár tankönyvértékeléssel, a törvényhozás véleményezésével, problémák felvetésével, a szószólóhoz vagy az MGOÖ-höz való fordulással. Ennek a tevékenységnek országos szinten nincs hagyománya. Az érdekképviselet sokak esetében kimerül a dörgölőzésben, ami valójában inkább szolgál egyéni érdekeket, mint közösségieket. Szeged csak az érdekképviseleti tevékenységére 300-400 ezer forintot kap éves szinten, míg az országos átlag 0-20 ezer forint.

Két gondolat még a feladatalapú támogatásokról. Három! Ott, ahol éves szinten van egy koszorúzás, egy kaja-pija-olimpija és magas tiszteletdíj, ott minimális a feladatalapú támogatás. Továbbá ott, ahol a napirendi pontokat a jegyzői irodában diktálják és nincs egyéni kezdeményezés, ott szintén nem lehet sokra számítani. A feladatalapú támogatásokból azok a nemzetiségek részesülnek nagyobb arányban, ahol van koordináció, információáramlás és központi segítségnyújtás. Ez a görögök esetében csak az utóbbi időben kezd mutatkozni az új hivatalvezető tevékenységének köszönhetően, illetve az október 3-i konzultáció révén. Szegeden két nemzetiségi ernyőszervezet is van, amely betölti ezt a szerepet, aminek köszönhetően nemcsak a görög, hanem az összes szegedi önkormányzat messze átlag fölött teljesít.

A pályázatok esetében a nagy kérdés az, hogy a pályázati lehetőséghez találjuk ki a tartalmat, mint pl. a budaörsi keresztállítás esetében, vagy a valós tartalomhoz keresünk pályázati forrást. A Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesületének a következő jellemző tevékenységei vannak:

- Felnőttoktatás offline én online csoportokban. Amire képtelen a Görög Intézet, azt az egyesületünk már több mint húsz éve csinálja pénzügyi tekintetben is szabályosan, önfenntartóan.

- Görög tánctanfolyam szintén több mint 20 éve, saját tánccsoport országos, sőt görögországi fellépéssel, 3 (!) életkor szerinti utánpótláscsapattal, görög énekórákkal és buzukioktatással. Szintén önfenntartóan.

- Könyvkiadás. A 13 eddigi kiadványunk mellett idén további két könyvet adunk ki, 2021-ben tobbi egyet. A kiadványainkat értékesítjük is, aminek köszönhetően Könyv Alapot képezünk, és akkor is tudunk kiadni, ha éppen nincs pályázati forrás.

- Katalogizált és online is elérhető könyvtár, saját kiállítási anyagok, kiállítások, előadások stb.

A fenti tevékenységeink megvalósításához pályázunk, általában 3-4 pályázatkezelőnél, amelyeknek csak egyike a BGA Zrt. Elképesztő az a luxus, és hozzá nem értés, amit a Görög Intézet mint az országos görög önkormányzat csúcs közművelődési intézménye megenged magának, miszerint két kiadás előtt álló könyvéhez nem pályázott a Nemzeti Kulturális Alap kiadói kollégiumánál, pedig minden körülménynek megfelelt volna. Nem tolerálható, hogy az évi 30 millió forintos állami támogatással gazdálkodó Görög Intézet a fennállásának másfél éve alatt még semmit sem tett le az asztalra. A töredékforrásból működő civil szervezetek lényegesen többet tudnak felmutatni a Görög Intézetnél, amelynek a teljes havi bérköltsége több, mint egyes egyesületek éves bevétele. Egy valós tagsággal rendelkező civil szervezet nem engedheti meg azt az arcátlanságot, amit a szószólói kabinet szakértői és a Görög Intézet vezetője megengednek maguknak. A tagság ugyanis számon kéri a munkát!

A pályázatírás esetén nagyon fontos a koncepció. Mi jellemző ránk, mit csináltunk idáig, merre akarunk elmozdulni, mit teszünk érte, ehhez van-e társadalmi támogatottságunk? Lógunk az állam emlőjén, vagy próbálunk saját lábra is állni? Vannak-e saját bevételeink? Rendszeresen szedett tagdíjak, rendezvény-hozzájárulások, felajánlások?

A hazai görög közösség legnagyobb kihívása az, hogy a valódi civil szervezetekkel szemben egy-két kamuszervezet regisztrál kamugörögöket, akik az országos önkormányzatba vagy a szószólói kabinetbe juttatják azokat a személyeket, akiknek a támogatottsága egyébként meglehetősen alacsony. Nevesítve, akár tetszik, akár nem, a jelentős hatalmi és egyházi támogatottságnak örvendő Üzleti Tanács egy olyan kamuszervezet, amelynek a választások előtt még adószáma sem volt, az üzleti beszámolóit az elnöke 10 évre visszamenőlegesen írta meg, és amelynek a tagjai az alapszabály szerint nem a görög közösséghez tartozó természetes személyek, hanem székhellyel és törzstőkével rendelkező szervezetek. Az Üzleti Tanács berobbanásával együtt jelent meg több száz kamuszavazó is. Mint az kiderült az elmúlt pár hónapban, a Hellasz képviselői szintén érdekeltek ennek a rendszernek a fenntartásában. Sokan gondolhatják, hogy ez a szokásos háborús retorika, pedig nem. Elég, ha megnézzük kedves Üzleti Tanácsos barátom eredményeit az önkormányzati választáson. A saját kerületében alig kapott 5 szavazatot (lehet, hogy 7-et), mégis tagja az országos önkormányzatnak, elnöke a kulturális bizottságnak, az egyesületi elnökségi társa pedig a vallás- és egyházügyi szakértője a szószólói kabinetnek, akit rejtegetni kell, nehogy vallási és egyházi ügyekben megnyilvánulni kényszerüljön. Továbbá, a Görög Intézet vezetője főszervezője az Üzleti Tanács kampányzáró rendezvényének, a szószólói kabinet vezetője, a Hellasz képviselője pedig a Görög Intézet nevében 700 Forint értékben megrendelője egy politikai konferencia vendéglátásának.

Tehát visszatérve az eredeti kérdéshez: Hogy lehet minél több pénzforrást szerezni a görög szervezetek javára? Nem jó a kérdés, ugyanis az ilyen pénzeket az eddigi gyakorlat szerint benyelte egy fekete lyuk. A kérdés az, hogy lehet a görög szervezetek valós tevékenységéhez forrást találni. A válasz: A valódi civil szervezetek együttműködésével.

http://www.szegedigorogok.hu/