A görög nemzetiséghez tartozók számának és választói aktivitásának erőteljes növekedését örvendetesnek tekinthetnénk, ha a számok mögötti tények nem azt erősítenék meg bennünk, a görög közösség tagjaiban, hogy VALAMI NEM STIMMEL.

A 2023. novemberi bejegyzésemben arról írtam, hogy a 2022. évi népszámlálás adatainak tükrében egy évtized alatt 33%-kal nőtt a görög nemzetiséghez tartozók száma úgy, hogy a növekedés elsősorban azon településeken mutatható ki, ahol nem működnek görög nemzetiségi szervezetek és nincs számottevő görög közösségi élet, s akik körében a görögöt anyanyelvként használók száma csekély, a vallásukat tekintve pedig sokkal inkább római katolikusok, mint ortodoxok.

2020-as írásomban pedig azt mutattam be, hogy a nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma néhány hét leforgása alatt 70%-kal emelkedett. Nem volt kevés azon települések száma, ahol többen voltak a görög választói névjegyzékben regisztráltak, mint ahányan a népszámlálás adatai szerint a görög nemzetiséghez tartozónak tekinthetők. Ez több ok miatt aggályos. Először is, a görög nemzetiséghez tartozók közel 20%-a nem választókorú, másfelől a választói aktivitás nem haladhatja meg a 100%-ot, és megközelíteni is csak ritkán képes.

A fentiek alapján megnéztem, hogy még a 2024. évi nemzetiségi választások kiírása előtt az egyes településeken hányan szerepelnek a görög nemzetiségi névjegyzékben, és azokon a településeken, amelyekben görög nemzetiségi önkormányzatok jöhetnek létre, hányan tartoznak a görög nemzetiséghez a 2022. évi, illetve a 2011. évi népszámlálási adatok alapján.

Normálisnak azt tekintettem, ahol a névjegyzékben szereplők száma nem haladja meg a népszámlálási adatot, vagy az nem töredéke annak, illetve ahol 10 év alatt a görög nemzetiséghez tartozók száma nem nőtt jelentősen.

Az ezektől eltérő településeket két csoportra osztottam:

1.) Ahol a számok magyarázatra szorulnak: tíz év alatt több mint 20%-kal nőtt a görög nemzetiséghez tartozók száma, a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma pedig valamivel több (max. 20%), mint a népszámlálás szerinti szám.

2. Ahol valami nem stimmel: tíz év alatt minimum megduplázódott a görög nemzetiséghez tartozók száma, a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma min. 20% -kal több a népszámlálás szerinti számnál, vagy annak a 10%-át sem éri el.

AHOL VALAMI NEM STIMMEL:

SZENTENDRE, TATABÁNYA, TISZASZŐLŐS, EGER, GYŐR, DEBRECEN, TÖRÖKBÁLINT, SZÉKESFEHÉRVÁR, SOPRON, SZOMBATHELY, NYÍREGYHÁZA, SZOLNOK

Ahol a számok magyarázatra szorulnak:

Budapest 10., 18., 11., 13., 12., 5. 20., 22. kerületek, Érd, Budaörs, Vác, Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Kaposvár

Néhány érdekes település:

- Tiszaszőlősön, ahol egyetlen görög sem él, 63-an várják, hogy szavazhassanak.
- Debrecenben, ahol 122-re ugrott a "görögök" száma, mindössze 11-en vannak a névjegyzékbe regisztrálva. (Pár héten belül várhatóan sokkal többen lesznek.)
- Székesfehérváron 19-ről 50-re emelkedett a "görögök" száma, a névjegyzékben viszont (még) csak 6-an szerepelnek. Sopronban és Szombathelyen hasonlók az arányok.
- Nyíregyházán a 69 "görögből" jelen állapot szerint csak 2 fő szerepel a névjegyzékben. (Lassan ébrednek, de ébredni fognak.)
- Szolnokon megháromszorozódott a "görögök" száma (63), a görög nemzetiségi névjegyzékben azonban még csak 1 fő szerepel.

Előrejelzés: Könnyen megeshet, hogy a 2024. évi nemzetiségi választásokat nem a görög közösséghez tartozók fogják eldönteni.

Íme az összes település, ahol regisztráltak a nemzetiségi névjegyzékbe: