A Magyar-Görög Üzleti Tanács az egyik legrégebbi görög vonatkozású magyarországi szervezet. 1998-ban alapították többek között azzal a céllal, hogy az európai együttműködési mechanizmusokat segítse, azokon belül Görögország közösségi tagságát, valamint Magyarország csatlakozási perspektíváját támogassa. Tagjai természetes személyeken kívül bejegyzett jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehettek. A szervezet tízévnyi működést követően gyakorlatilag eltűnt. 2008 és 2018 között éves beszámolókat nem készített, pénzforgalma nem volt, és az adószámát is elveszítette.
Az Üzleti Tanács 2018-ban új elnökséget választott, amely új alapszabályt fogadott el, az elnök 10 évre visszamenőleg nullás beszámolókat írt alá. Annak ellenére, hogy a görög nemzetiségre való hivatkozás az új alapszabályába sem került bele, és az egyesület adószámot csak 2019 novemberében kapott, 2019 szeptemberében a Fővárosi Választási Bizottság a választásokhoz nemzetiségi jelölőszervezetként regisztrálta. Nemzetiségi státuszát a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is jóváhagyta, és a 2021. évi nemzetiségi pályázatokon, annak ellenére hogy a kétkörös szakmai bírálat során 0 Ft-os támogatási javaslatot kapott, azt felülírva a Miniszterelnökség jelentős pályázati támogatásban részesítette úgy, hogy 500 ezer Ft-ot abból a 3 millió Ft-ból juttatott neki, amelyet a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesületétől elvett.
Az Üzleti Tanács jelölőszervezeti nyilvántartásba vételét követően a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma napok alatt több száz fővel bővült. A tíz évig nem mutatkozó szervezet a választáson igen jól szerepelt, főleg azokon a településeken, ahol a görög nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma magasabb a 2011-es népszámlás során az adott településen élő, görög nemzetiséghez tartozók számánál. A 15 fős országos testületbe 4 jelöltje került be, akik közül ketten a saját körzetükben mindössze 5, illetve 7 szavazatot kaptak.
Az Üzleti Tanács nagyon jól szerepel az állami kitüntetésekre, illetve díjazásokra történő ajánlások terén is. Az elnök kijelentése szerint minden jelöltje díjazott lesz, ami a gyakorlatban igazolható.
Az Üzleti Tanács elnöke Kukumzisz György, aki egy időben volt a legnagyobb görög civil szervezet elnöke, az országos görög önkormányzat elnöke, a nemzetiségi pályázatok kurátora, illetve tulajdonosa annak a szállodának, amely az elnöksége alatt elnyert több mint 100 millió forintnyi kulturális pályázatból fizetett szolgáltatások legtöbbjéről számlát adott. Az elnöksége alatt úgy a pénzügyi bizottság, mint egy belső bizottság, valamint képviselőkből alakított ad hoc bizottság számtalan szabálytalanságra hívta fel a figyelmet, amelyek egyikének sem lett következménye.
A szervezet alapszabálya 2021. december 7-én jogerőre emelkedve harmadszor is módosításra került. A módosított okirat immáron említést tesz görög nemzetiségről is, aminek értelmében a jelzett időponttól, de nem korábban, az egyesület nemzetiségi szervezetnek tekinthető.
Az Üzleti Tanácsnak sem honlapja, sem olyan közösségi oldala nincs, amelyből tájékozódni lehetne a tagjainak számáról, a közgyűlési vagy elnökségi határozatairól, tevékenységéről. Viszont a gazdálkodásával kapcsolatos, és azon keresztül a tevékenységére utaló adatokat a www.birosag.hu oldalon nyilvános 2020. évre vonatkozó éves beszámolója tartalmazza. Ebből a következő állapítható meg:
A Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács összes bevétele 2020-ban 0 Ft volt, amiből értelemszerűen a tagdíjból és 1%-os SZJA-felajánlásból származó bevétel 0 Ft. Az összes kiadás 164 ezer Ft volt, az egyetlen megjelölt alapcél szerinti tevékenységből következtethetően ez rászoruló idős emberek támogatása lehetett. A hat közhasznúságú mutató mindegyike nemleges, ami azt jelenti, hogy úgy az erőforrás-ellátottság, mint a társadalmi támogatottság tekintetében a szervezet a legkisebb mértékben sem felel meg a közhasznúság feltételeinek.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a jelenleg legbefolyásosabb görög nemzetiségi szervezet működésének támogatóit nem annyira a civil, mint inkább az állami szférában kell keresni. A Fővárosi Választási Bizottság és a Bethlen Gábor Alapkezelő egy olyan egyesületet vett nyilvántartásba nemzetiségi szervezetként, amelynek az alapszabálya nem tud nemzetiségekről, a Miniszterelnökség pedig egy olyan egyesületnek nyújt támogatásokat, illetve fogad be tőle kitüntetési ajánlásokat, amely nem hordozza magán a civil szervezet ismérveit.
Purosz Alexandrosz
Hivatkozások:
https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke
https://syllogosjeloltek.blog.hu/2019/09/30/a_torvenyesitett_csalas_es_a_magyarorszagi_gorogseg
https://syllogosjeloltek.blog.hu/2019/09/27/riport_moumoulidis_ioannisszal
https://syllogosjeloltek.blog.hu/2019/09/26/t_a_j_e_k_o_z_t_a_t_o
https://purosz-alexandrosz-mgoo-szegedi-kepviselo.blog.hu/2021/04/29/bizanc_szive_es_bizantinizmus
https://purosz-alexandrosz-mgoo-szegedi-kepviselo.blog.hu/2020/10/05/penzszerzes_vagy_tamogatas
https://szegeder.hu/beszolt-a-kormanynak-a-facebookon-nem-kapott-tamogatast-az-egyesulete/
