Kép: https://ajk.pte.hu
A választási visszaélés minden másnál egyszerűbb módja, ha a pártok kedvezményes mandátummal juttatnak nemzetiségi képviselőket a parlament valamely pártfrakciójába. A recept nem bonyolult:
-
Beruházásokért vagy bármiféle egzisztenciális előnyökért cserébe hass úgy a nemzetiségi listák összeállítására, hogy az azok élén szereplő jelölt irántad lojális legyen!
-
Akár az adott nemzetiségi közösségből, akár azon kívülről (!) regisztráltass annyi szavazót a nemzetiségi névjegyzékbe, ahánynak a szavazata elegendő a kedvezményes mandátum megszerzéséhez. A nemzetiségi képviselők ugyanis az egy mandátumhoz szükséges szavazatok számának egynegyedével teljes jogú parlamenti képviselővé válnak. Ez mindössze 20.000-25.000 szavazatot jelent.
-
Mivel a nemzetiségi képviselő ugyanolyan jogosítványokkal bír, mint a pártlistáról vagy a választási körzetekből bekerült társaik, bármelyik frakcióban helyet foglalhat, ahogy ezt a német nemzetiségi képviselő is tette 2018-ban.
Tehát a jelenlegi szabályozás értelmében fennáll az elvi lehetősége annak, hogy akár a legkisebb nemzeti kisebbség nemzetiségi listájának vezetője az adott nemzetiséghez nem tartozó magyar állampolgárok szavazatával, kedvezményes mandátummal teljes értékű képviselőként az országgyűlésbe kerüljön, és ott valamely pártfrakcióba üljön.
Hogy működik a nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítása?
A nemzetiségek parlamenti képviseletét az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény biztosítja. A nemzetiségi jelölt nemzetiségi listáról kerülhet be. A nemzetiségi listát az adott országos nemzetiségi önkormányzat állítja össze. Minden országos önkormányzat egy listát állít fel, és azon a jelöltek sorrendjét is ő állapítja meg. A nemzetiségi névjegyzékben szereplő magyar állampolgárok a saját nemzetiségük szerint egyetlen listára szavazhatnak, tehát a létező egyetlenből egyetlent választhatnak. Jelentősége csak annak van, hogy ki a listavezető, hiszen belőle lehet nemzetiségi szószóló vagy nemzetiségi képviselő. A szószólóvá váláshoz elég egyetlen szavazat, a nemzetiségi képviselőséghez az egy mandátumhoz szükséges szavazatok egynegyede.
A nemzetiségek választói aktivitása
Magyarországon 13 államilag elismert és támogatott nemzetiség van. A tízévenkénti népszámlálások során lehetőség van a nemzetiségi kötődésről nyilatkozni. A Központi Statisztikai Hivatal három mutató alapján határozza meg, hogy az egyes településeken hányan tartoznak valamely nemzetiséghez. A nemzetiségi választói névjegyzékben gyakorlatilag bárki regisztrálhat valamely nemzetiséghez. Az ott regisztráltak az önkormányzati választások során szavazhatnak nemzetiségi jelölőszervezetre, illetve nemzetiségi jelöltre. Ezen kívül a megfelelő rubrika beikszelésével az országgyűlési választáson szavazhatnak nemzetiségi listára, viszont ebben az esetben nem szavazhatnak pártlistára.
Mivel az országgyűlési választások során a „szószólóválasztáshoz” elegendő egyetlen szavazat, illetve mivel a választás a fentebb leírt okok miatt teljesen formális (nincs valós választási lehetőség), úgy a 2014. évi, mint a 2018. évi választások során nagyon kevesen éltek a nemzetiségi listára történő szavazás lehetőségével. Az összes nemzetiség felénél a regisztráltak 10%-a sem szavazott nemzetiségi listára, a 30% fölötti arányt egyedül a német listán regisztráltak haladták meg, ahol a német nemzetiségű regisztrált szavazók 65%-a szavazott nemzetiségi listára.
Mi utalhat választási visszaélésre, tehát nemzetiségi voksturizmusra?
A KSH-adatok szerint a magyarországi népesség körülbelül 80%-a választókorú. A választásokon való részvételi arány a 75%-ot még sosem haladta meg. Tehát ha egy nemzetiségi közösségben a nemzetiségi választói névjegyzékben regisztráltak aránya 60-80% között van, akkor ott már jelentős nemzetiségpolitikai aktivitásról beszélhetünk, ha az arány a 80%-ot is meghaladja, akkor feltételezhető, hogy az elmúlt 10 évben akár demográfiai változások is történhettek, vagy a nemzetiségi identitásra ébredés tömegessé vált. Ott, ahol a nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma lényegesen magasabb a KSH-szerinti adatnál, erősen feltételezhető, hogy a nemzetiségi közösségen kívüliek is meghatározó mértékben kívánnak nemzetiségi színben szavazni.
A másik gyanúra okot adó mutató az lehet, ha aránytalanul magas, vagy hirtelen megnő a nemzetiségi választói névjegyzékben regisztráltak között az országgyűlési választásokon is szavazni kívánók aránya. Az eddigi választások azt mutatják, hogy a nemzetiségi szavazók a nemzetiségi listára leadott voksokat elvesztegetett szavazatnak tartották, hiszen így nem szavazhattak pártra.
A választások tisztaságának esélyét növelné, ha a Nemzeti Választási Bizottság települési szinten összesítené, és heti szinten frissítené az egyes nemzetiségi névjegyzékekben szereplő választópolgárok számának alakulását.
A számok szintjén
A fenti számokból is jól látszik, hogy a népességüknél fogva a cigány és német nemzetiség esetében várható, hogy nemzetiségi képviselőt delegálnak a parlamentbe. Kifejezetten magas és eddig nem tapasztalt mozgósítás esetén ez még elképzelhető a románoknál és szlovákoknál, esetleg a horvátoknál is. A többi nemzetiség tekintetében egészen különös momentumok igazolhatnák csak a megnövekedett nemzetiségpolitikai aktivitást.
Purosz Alexandrosz
