Purosz Alexandrosz írása

Maximum hárommillió forint értékben nyújthatnak be magyarországi nemzetiségi szervezetek egyedi támogatási kérelmet a Miniszterelnökséghez a hitéletükben „mindenkor meghatározó szerepet betöltő útmenti keresztek” felújítására, illetve újak állítására.

Először 2019 novemberében kerültek a kulturális nemzetiségi pályázatok kiírásába tisztán hitéleti feladatok, amelyek kifejezett prioritást kaptak a kulturális tevékenységekkel szemben. Ezek a pályázati kiírás szerint az útmenti keresztek állítása és a teremtésvédelem érdekében végzett tevékenység voltak. A nemzetiségi szervezetek számára már évek óta megnyíló pályázási lehetőséggel ekkor élhettek először egyházak is, sőt, az egyházakkal közösen beadott pályázatok előnyt is élveztek.

Az egyházakkal történő együttműködés természetesen korábban sem volt ismeretlen, hiszen a nemzetiségi identitás fennmaradásban azoknak is lehetett vagy a mai napig is lehet szerepe. Azonban az állam ezt megelőzően sosem szólt bele abba, hogy a nemzetiségi szervezetek hol keressenek partnerséget, kiknek a bevonásával biztosítsák a képviselt közösség kulturális autonómiáját.

2019 novemberében a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása határozatban nevezte aggályosnak a pályázati kiírást, a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat pedig az Országgyűlés görög nemzetiségi szószólójához, illetve a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatához fordult az aggályaival. Az érdekképviseletnek ez a módja akkor inkább megdöbbenést váltott ki, mint támogatást. Jóllehet az országos önkormányzat ülésén senki sem tudta, mit jelent az, hogy „teremtésvédelem”, és azt sem, hogy mit keres az egy nemzetiségi pályázatban, az országos testület az aggályokat nem osztotta, mint ahogy arról sem lehetett hallani, hogy bármelyik másik nemzetiségi szervezetnél tiltakoztak volna ezzel kapcsolatban.

Annak ellenére, hogy Görögországban nincs hagyománya az útmenti keresztállításnak, egyedi támogatással a Hellasz Görög-Magyar Kulturális Egyesület, valamint a Budaörsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat közös projektjeként felállításra került egy kereszt Budaörsön, az egyik képviselő korábbi üzleti érdekeltségét képező étterem előtt. Nem mellékes, hogy az egyesület elnöke a görög nemzetiségi szószóló, az önkormányzat két tagja pedig egyben a szószólói kabinet két „szakértője” is.

Az ünnepségen részt vettek jelentős állami és települési méltóságok, a keresztet Arszeniosz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája szentelte meg, aki beszédében magasztalva Orbán Viktor kormányának áldásos tevékenységét, többek között a következőket mondta:

„Orbán Viktor kormányában mindig szövetségesre és barátra találtunk a kereszténység szent hagyományainak ápolásában … Magyarország talán kivételnek számít a világban és Európában, ahol templomokat építenek, kolostorokat újítanak fel, és új szellemi központokat alapítanak, illetve mindenhova kereszteket helyeznek. … Egy olyan időben, amikor keresztény templomokat, a Hagia Szofiat, mecsetté alakítanak, Magyarországon új templomok épülnek, régiek pedig élettel telnek meg.”

Az ortodox egyház valóban a szövetségesének tekintheti Magyarországot, illetve Orbán Viktor kormányát. A miniszterelnök 2021. január 21-i rádiós interjújában is elmondta, hogy „ma, amikor család elleni támadások vannak, migrációs kérdések és multikulturális átalakítási kísérletek zajlanak a latin kereszténység világában, az ortodoxia ebben nem osztozik, Magyarországnak egy szilárd hátországot ad.”

A 2011. évi népszámlálási adatok szerint 1.701 hívet számláló (akiknek a fele tartozik a magyarországi görög közösséghez) Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa 2016-ban a magyar államtól megkapta székhelyül a Múzeum utcai Károlyi-palotát. 2019-ben már ott, mint egyházi ingatlanban tehettek magyar állampolgársági esküt Magyarországon élő görögök.